A volt hírszerző szerint akkor nem beszélhetünk kémkedésről, ha szabadlábon védekeznek a gyanúsítottak. Az eddigi ismeretek alapján az államtitoksértés mindenféleképpen megáll, mert ha az információ helyes, akkor olyanok jutottak nemzetbiztonsági információhoz, akik erre nem jogosultak - fogalmazott a Duna Tv-ben Földi László. Aki ezt lehetővé tette számukra, az államtitoksértést követett el. Ahhoz, hogy ez kémkedésnek minősüljön, egy idegen hatalom is kell - mondta.

Földi azt gondolja, ha ilyen lett volna, az tettenéréssel bizonyítható. A titkosszolgálatoknak kell tudni felderíteni azt, hogy ellenük történt-e kémkedés vagy nem - mondta az egykori hírszerző.

Földi László úgy véli, az ügyben hibák sokaságát követték el: az első hiba, ha idegen, külső szervet engednek a titkosszolgálat közelébe; hiba, ha ezt engedélyezi egy miniszter. Hiba továbbá a következő főigazgató föllépése, aki ezt nem vizsgálja ki kellőképpen.

Túry Gergely

Hiba az is, hogy kormányváltás esetén az ügynek csak egy szeletét tárják fel, mert ha nem így lenne, akkor mi is beszélhetnénk róla, és hiba az is, hogy ez kiszivárgott - sorolta az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója. Ebben az ügyben két információt tudhatunk meg, az egyik maga a vád, a másik a bíróság jogerős ítélete - fogalmazott Földi László.

Az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója a Magyar Nemzetnek azt mondta: véleménye szerint azok az információs csatornák, amelyek a titkosszolgálati és egyéb partneri kapcsolatok alapján eddig nyitva álltak a magyar szervek előtt, mára bezárultak, mert azok, akik eddig minősített adatokat osztottak meg velünk, most saját hálózataikat féltve, elzárkóznak ettől.