Számos települési önkormányzat tragédiaként élte meg a Belügyminisztérium június 30-i döntését az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került települések (ÖNHIKI) központi támogatásáról. Az elosztási irányelvek ugyanis köszönő viszonyban sem voltak a végrehajtásnál alkalmazott döntésekkel.

A legalján

Borsodban Dédestapolcsány azzal "büszkélkedhet", hogy országos méretekben egy önkormányzat kapott csak náluk is kevesebb támogatást. Lukács László független polgármester a hvg.hu-nak elmondta, hogy az 1500 fős falu 21,5 millió forintra pályázott, működési hiányuk jelenleg 30 millió fölött van, ám csak a február 28-án fennálló 60 napon túli élelmiszerszámlát ismerték el a döntéshozók. Így végül 64 ezer forintot kaptak, aminek következményeként leépítéshez kellett folyamodniuk. A kedvelt bükki kirándulóhelyen megszüntetik a tour-inform irodát és a mezőőri állást. Az iskolában két álláshelyet nem töltenek be, az óvodába pedig annak ellenére nem vesznek fel dolgozókat, hogy egy csoporttal több indul szeptembertől. A polgármester szerint "nem érdemes tisztességesen gazdálkodni és oktatási intézményeket működtetni", mert utóbbiak nélkül nem lenne hiányuk.

Ne szólj szám

Farkaslyuk az igényelt 15 millióból 240 ezret kapott, ám Gábor Dezső polgármester (MSZP) jobbnak látja, ha nem nyilvánít véleményt a minisztérium döntéséről, a "második körre így marad némi esélye egy nagyobb összeg odaítélésére". A szigorú feltételek ellenére Járdánháza 75 millió forint vissza nem térítendő támogatásra tudott pályázni, de csak 2,4 milliót kaptak. Kovács Gábor (független) polgármester szerint ilyen kevés pénz korábban soha nem volt az ÖNHIKI-kasszában (idén 11,6 milliárd forintot osztottak szét), és ez számukra megalázó. Számos önkormányzat között lassan ők is kilátástalan helyzetbe kerülnek, de bíznak a következő fordulóban.

Az észak-borsodi kisvárost, Borsodnádasdot is az oktatási intézményei "sújtják". Az iskolához 33 millió, az óvodához 27 millió forint önkormányzati támogatást kell biztosítani ebben az évben, ezért 43 millió 748 ezer forintra pályáztak. Kormos Krisztán polgármester (Fidesz-KDNP) a 10 millió 828 ezer forint ÖNHIKI-támogatás tudatában kijelentette: idén a tervek szerint négy embert bocsátottak volna el a közszférából, de már biztos, hogy újabb leépítéseket kell végrehajtaniuk. Ezen kívül a hosszú távú közfoglalkoztatás is további pénzekbe kerül, amit nem tudja, honnan fognak kigazdálkodni.

Színskála

Heves megyében a 43 jogosult önkormányzat közel 390 millió forintot kapott. Ebből főként a Tisza-tó melletti települések kaptak kiemelt összeget, a kirívóan kevés pénz pedig az északi régióba jutott. Közülük az MSZP-s polgármesterét újra megválasztó Istenmezeje húzta a legrövidebbet. Az 1700 fős települést irányító Kotroczó István szóvá is tette, hogy 226 ezer forintot  kaptak, miközben 4-500 fős kistelepülések akár 4-5 milliót is. Az elmúlt évet még hiánymentesen zárták, de a támogatás ismeretében a képviselő-testület úgy döntött, hogy a hivatalt az iskola épületébe költöztetik, összevonják az alsó tagozatos és az óvodás csoportokat. A polgármester levélben tudatta a Belügyminisztériummal, hogy szerinte számos körülményt nem vettek figyelembe a támogatások elosztásnál, de választ nem kapott. Úgy érzi, most pártállása miatt került Istenmezeje hátrányos helyzetbe.

Sok anyagi nehézséggel küszködő bordosi és hevesi önkormányzat csalódott a támogatás összegét látva

Túry Gergely

Jutott 10,63 millió forint Bélapátfalvának, de Ferencz Péter (független) polgármester így is elégedetlen. Szerinte esetükben nem mérlegelték, hogy kistérségi feladatokat is ellátnak, a beadott 30 milliós igényük pedig valós számokon alapul. Ferencz nem érti, miért kellett most kiemelni néhány kistelepülést, miközben a Fidesz tervei szerint 2014-től a kétezer fő alatti községekben megszűnik a hivatal. "Összességében korrektebb elbírálást vártam" – mondta lapunknak.

Ne pártalapon

Az egykori LMP-s, ma független országgyűlési képviselő, Ivády Gábor Ivád községet irányítja. Mint mondta, "relatíve elégedett" a nekik jutott 5 millió 363 ezer forinttal, mert sok településnek ennyi sem jutott. Ivád képviselő-testülete az előző választási ciklusban 26 olyan MSZP-s politikust "tiltott ki" a faluból, akik részt vettek a címzett pénzek osztásában. Ivády úgy véli, most nehéz lenne kimutatni a fideszes önkormányzatok "bónusztámogatását", mert a legtöbb helyen ők töltik be a vezető tisztségeket, ettől függetlenül úgy véli, végre "szakítani kellene a pártalapú osztogatással". Ivády azt nem érti ugyanakkor, miért kaphatnak azok a segítségre szoruló önkormányzatok az ÖNHIKI-keretből, akik "luxusberuházásokat hajtottak végre, mondjuk, éppen szökőkutat építettek". Kérdésünkre a polgármester nem árulta el, melyik településekre gondolt, a térségben a hvg.hu információi szerint a Pétervására kistérséghez tartozó Mátraballa községben épült mostanában szökőkút, a falu 2 millió 772 ezer forint ÖNHIKI-támogatásban részesült

Nyertesek

A Fidesz-KDNP-s polgármesterek által irányított települések inkább elégedettek lehetnek Hevesben. Pétervására 29,5 millió, Nagyréde 15,9 millió forinthoz jutott az ÖNHIKI-ből. Tiszanána 18 millió 900 ezret igényelt, amiből 18 millió 450 ezer realizálódott számukra. Dr. Tóth József polgármester szerint ez is kevés, mert ebből csak a 60 napon túli közüzemi számlákat tudják kiegyenlíteni, illetve jut belőle kötelező feladatvállalásra és a közoktatási intézmények fenntartására. A nagyobb települések nagyságrendekkel több pénzhez jutottak a térségben: Szerencs 108,8, Sátoraljaújhely 105,6, Sárospatak 85,7, míg Mezőkövesd 79,7 millió forinthoz jutott – valamennyi település élén fideszes polgármester ül.

Az ügyben megkerestük Tállai Andrást is. A Belügyminisztérium államtitkára azt mondta lapunknak, idáig "nem találkozott negatív hangvételű észrevétellel az ÖNHIKI kapcsán, ellenben ötvennél is több köszönőlevelet kapott a polgármesterektől". Az államtitkár szerint az 1274 pályázatból 1182 részesült valamilyen támogatásban. Elsődleges szempont volt az elbírálásnál a 60 napon túli közüzemi számla, az önkormányzati intézmények élelmezésével kapcsolatos adósság és a közoktatási intézmények forráshiányának rendezése.

Az önkormányzati ügyekért felelős államtitkár szerint az alapfokú oktatási intézmények alulfinanszírozása okozza a legnagyobb hiányt, ezért megvizsgálták, mennyi állami normatívában részesül a pályázó és azt ki kell-e egészíteni. Figyelembe vették továbbá azt is, mennyi ÖNHIKI jutott a korábbi években a településre és mennyi ott a hitelállomány. Tállai András vitatta, hogy kevés lenne az elosztható pénz, szerinte éppen hogy több lett a forrás.