Egyetlen szakértő sem várta, hogy egyre divatosabbá válik majd Budapest belvárosa, mind többen költöznek oda, illetve vissza az agglomerációból - ismerte el Kocsis János Balázs városszociológus az InfoRádió Aréna című műsorában. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója emlékeztetett: az 1990-es évek közepén az volt a városszociológia legfontosabb témája, hogy mit kezdjünk a gettósodó belvárossal. Mindenki meglepetésére azonban a gettósodás nem következett be. Már abban az évtizedben beindult a belváros nagyon lassú felértékelődése, és kétezres évek elején már láthatóvá is vált, hogy a tendencia tartós.

A szakértő szerint ennek az okai nagyon sokrétűek, de a legfontosabb talán az, hogy megjelent egy olyan réteg, amelynek sok pénze van, de nincsen gyereke - vagyis nagy az elkölthető jövedelme, és nem igényel nagyon nagyméretű lakást. Ennek a rétegnek a tagjai ráadásul igencsak értékelik, hogy a közelükben "zajlik az élet" - tette hozzá, emlékeztetve, hogy a családalapítási életkor Magyarországon is jócskán kitolódott a korábbihoz képest.

A szakértő beszélt arról is, hogy új agglomerációs törvény segít összehangolni a főváros és az azt körülvevő települések életét, de a változások igazán akkor lesznek érzékelhetőek, ha a gyakorlatban is működnek majd.

Szerinte a probléma az, hogy a főváros nagy lélekszámához viszonyítva az agglomerációs települések túl kicsik, tíz-húszezres lakosúak - vagyis teljesen más súlycsoportban vannak.

A közös pontok mindenképpen a közlekedés, az infrastrukturális, a kereskedelmi és ipari fejlesztések lehetnek, mert ezek mindegyike együttműködést igényel. Ami a közlekedést illeti, Kocsis János Balázs szerint a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozása jó megoldás, amely Nyugat-Európában is bevált. Ez azt jelenti, hogy van egy nagy ernyőszervezet, ami megrendeli a különböző szolgáltatásokat, és egységes közlekedési hálót épít ki. Ehhez azonban sok idő kell, ráadásul nagyon nagy érdekellentéteket kell kiiktatni hozzá.