Mint ismeretes, tavaly novemberben a Heti Válasz külügyi dokumentumokkal alátámasztva állította, hogy Lendvai Pál Bécsben élő újságíró-szerkesztő, Kelet–Európa-szakértő kollaborált a Kádár-rendszer állambiztonságával. Lendvai és többen is tiltakoztak, mert szerintük a lap tendenciózusan járt el, nem vette figyelembe az akkori körülményeket, hogy egy nyugati újságíró csak akkor dolgozhatott Magyarországon, ha „színleg” együttműködött a pártállammal. Lendvai szerint ő átadott információival senkinek nem ártott. Erről az állításáról még a baloldali sajtóban is polémia alakult ki.

A Heti Válasz cikkének publikálása feltűnően egybeesett Lendvai új könyvének, az Eltékozolt országnak a piacra dobásával, amiben a szerző kíméletlenül bírálja Orbán Viktort.

Most a Magyar Nemzet ennél is tovább ment, és azt állítja, hogy Lendvai a magyar állambiztonság „társadalmi kapcsolata” volt, sőt még fedőneve is volt, mégpedig "Cole Michael".

Wikipedia

A lap említést tesz Lendvai 1961-es beszervezési kísérletéről, de arról már hallgat, hogy van-e annak nyoma, hogy vajon az állambiztonság ügyködése eredményesen zárult-e. Ehhez képest Loránt László Endrét, az MTI bécsi tudósítóját, az állambiztonság ügynökét egyenesen a lap Lendvai „tartójaként” azonosítja. Mindezt különös módon annak kapcsán, hogy Loránt jelentésében arról ír, Lendvai eddig azért nem vette fel a kapcsolatot a bécsi nagykövetséggel, „mert attól félt, hogy azt a feltételt szabjuk, hogy dolgozzon a magyar hírszerzésnek”.

A Magyar Nemzet tényként kezeli Lendvai érintettségét, bár Laczik Erika cikkéből nem igen derül ki, pontosan miféle kapcsolatban állt az újságíró a magyar állambiztonsággal. Hol társadalmi kapcsolatként emlegeti, de azoknak nem volt fedőnevük, többnyire név nélkül vagy különleges esetben a „rendes” nevükön szerepeltek a jelentésekben. Hol pedig azt sejteti, hogy informátor („ügynök”) volt, mert bár nem állítja, hogy a beszervezése sikeres volt (nem is teheti, hiszen az eredmény nélkül lezárt beszervezési dossziéból ez világosan kiderül), Loránt mégis Lendvai „tartójaként” (tartótisztjeként) azonosítja.

A Magyar Nemzet meg sem említi, hogy Lendvai már öt éve részletesen megírta „sikertelen beszervezési történetét”, ebben az „Urbán” fedőnevű Loránt László Endre jelentéseiből többet is koholmánynak minősít. Lendvai szerint az állambiztonság beszervezési reményeinek alapja kezdetben valóban az volt, hogy mint egy feljegyzésből kiderül, „abban az esetben, ha vállalja a velünk való együttműködést, akkor anyját kiengedjük”. Lendvai szülei ugyanis ’56 utáni disszidálása után is Magyarországon maradtak.

Az Élet és Irodalomban közölt cikkéből kiderül, hogy Ortutay Gyula intézte el neki az újságíró magyar vízumát, mert a Hazafias Népfront főtitkárát elvitte egy bécsi sztriptízbárba. Lendvai felidézte azt is, hogy közvetlenül sohasem ajánlották fel neki, hogy legyen az állambiztonság ügynöke, informátora vagy társadalmi kapcsolata.

Lendvai Pál a Magyar Nemzet állításait azóta szemenszedett hazugságnak minősítette.