A 40 ezer tagot és több mint 100 ezer munkavállalót képviselő Vasas Szakszervezeti Szövetségnek 250 munkahelyi alapszerveze van és a munkáltatók 80 százalékával kötöttek kollektív szerződést (ksz). Balogh Béla, a szervezet vezetője szerint éppen emiatt is akarja ellehetetleníteni őket a kormány.

hvg.hu: Elégségesnek tartja az egyeztetésekre a csütörtöki találkozót?

Balogh Béla: A kormány minden területen konzultációt hirdet, ezért arra gondolni sem mertünk, hogy a munkavállalói és munkáltatói jogokat, érdekeket alapjaiban meghatározó Mtk. átdolgozásából kihagyjanak bennünket. Legutóbb 1992-ben az Antall-kormány idején fogadta el a parlament a törvénykönyvet - hosszú szakmai konzultáció után. Szeretnénk, ha most is hasonló történne, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy egyértelmű, átlátható törvények szülessenek. Egyáltalán nem is értjük, miért is van szükség éppen most egy ilyen jelentős változtatásra.

hvg.hu: Csupán a mellőzést vagy a tervezett változtatásokat is kifogásolják?

B. B.: Ami idáig megjelent, az a tragédia. Ha azoknak csak töredéke teljesül, amik a tervezetben szerepelnek, akkor a dolgozók elveszítik idáig megszerzett alapvető jogaikat. Mindezt úgy akarják végrehajtani, hogy a szakszervezeteket mindenhonnan kiszorítanák, és az üzemi tanácsra (üt) bíznák az érdekképviseletet és a munkavállalók érdekvédelem nélkül maradnak. Az üt tagjai munkaviszonyban állnak, amiből egyértelműen következik, hogy nem mernek majd érdemi módon következetesen kiállni a dolgozói érdekek mellett. Azt se felejtsük el, hogy érdekvédelmi jogosítványa és sztrájk joga egyedül a szakszervezeteknek van.

hvg.hu: Az érdekképviseletek egyeztettek azokban a kérdésekben, amelyeket a csütörtöki tárgyaláson előterjesztenek átírva a Mtk. tervezete sok tucatnyi pontját. Ezek közül mely területeket emelné ki?

B. B.: Nem tudhatjuk, hogy a „dolgozatírók” nem rendelkeznek megfelelő szakismerettel, vagy szándékosan provokálnak. Például súlytalanná tennék a kollektív szerződést és az érdekképviseleteket azzal, hogy ahol ezek nincsenek jelen, ott is érvénybe léphet az üzemi megállapodás. Márpedig a munkáltató által diktált feltételek csak hátrányosan érinthetik a dolgozót, és így az nem lehet egyenértékű a kétoldalú megállapodáson alapuló kollektív szerződéssel.

hvg.hu: Milyen területeken sérülnének leginkább a munkavállalói  jogok?

B. B: Kezdjük ott, hogy a belépő munkavállalót idáig a felvételnél tájékoztatni kellett arról, működik-e a cégnél szakszervezet vagy üzemi tanács, és ő szabadon dönthetett arról, taggá akar-e válni. Most ez megszűnne. Változtatnának a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos költségeinek megtérítési rendszerén is: fennáll a veszély, hogy érdekegyeztetés nélkül itt is a munkáltató fog diktálni.

A kormány diktálna: Balogh Béla szerint összehangolt sztrájk jöhet

Kovács István

hvg.hu: Az érdekképviselőknél a különböző csoportokra érvényes védettség megszüntetése is kiverte a biztosítékot.

B. B.: El akarják törölni a felmondási védettség minden eddigi szabályozását. Így megszűnne a betegség, gyermekgondozási szabadság után és az öregségi nyugdíj előtt állók, valamint a munkavállalói képviselők védettsége is. Ezek megszüntetését határozottan elutasítjuk.

hvg.hu: Átírnák a végkielégítés eddigi rendszerét is, hiszen a nyugdíj előtt állókat idáig megillető három hónapos átlagkeresetből ezután lehet akár egy hónap is.

B. B.: Ezt a lépést egyenesen gusztustalannak értékelem, mert egy megérdemelten nyugállományba kerülő embertől akarják elvenni az utolsó anyagi juttatást. Az átlagkereset helyett távolléti díjat határoznának meg, ami nem járható út. A munkáltatónak adnak jogosítványt arra is, hogy háromnapos határidővel módosíthatja a munkaidő beosztást. Ezzel sérül a privát családi élet, de az oktatási és egészségügyi programok előre tervezésének a lehetősége is. A munkaközi szünet időtartama is csökken, ami különösen a 12 órás munkaidőben dolgozóknál jelent nagyobb megterhelést.  A tervezet megszüntetné a délutáni pótlékot, az éjszakásat pedig 15 százalékra faragná le, ami azoknak okozna keresetcsökkenést, akik most anyagi megfontolásból vállalják a többműszakos munkarendet.

hvg.hu: A szakszervezet kifejezés csupán egy-két helyen olvasható a tervezetben, miközben az üt többször előfordul. Nem érzik úgy, hogy a felszámolásukat célozta meg a kormány?

B. B.: Nem véletlenül hagytak ki bennünket az előkészítő munkából. Az, hogy az üzemi tanács tagjai egyenként visszahívhatóvá válnak, félelmet kelthet az érdekképviselőkben. Az üt-tagok és a szakszervezeti vezetők védelmét törli a tervezet, ami ellen határozottan tiltakozunk. Ragaszkodunk a tisztségviselőink munkaidő-kedvezményéhez is. Teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy a szakszervezetek joga a munkavállalók érdekvédelme és képviselete. Az sem járható út, hogy 44 órára emelik a heti munkaidőt úgy, hogy a túlórákat nem fizetik ki. A bérből élő emberek nem szabadnapért, hanem pénzért dolgoznak.

hvg.hu: Ilyen durva változtatási szándék mellett miben reménykednek?

B. B.: Bízunk abban, hogy a dolgozókat érintő legsúlyosabb jogvesztéseket meg tudjuk akadályozni. Az előzmények ismeretében nem zárjuk ki, hogy megpróbálnak velünk hatalmi pozícióból tárgyalni, de ha nem vesznek bennünket komolyan és elmérgesedik a helyzet, akár összehangolt sztrájkra is képesek vagyunk a munkavállalói jogok és a szakszervezetek tekintélyének helyreállításáért. Ha szükség lesz rá, nemzetközi kapcsolatainkat is segítségül hívjuk a munkavállalók szerzett jogainak megvédésére.