Kizavarta a hivatalból a polgármestert, majd az épület zárait is lecseréltette az etyeki jegyző tavaly ősszel. A nagyobb médiavisszhangot kiváltó eset nem volt előzmény nélküli, korábban már háromszor kísérlete meg a jegyző és a képviselő-testület a városvezető eltávolítását, de a bíróság a polgármestert mindig visszahelyezte hivatalába. A polgármesterek és a jegyzők viszonya gyakran viharos: mivel hatósági emberként a jegyző egyik feladata, hogy őrködjön a hivatali működés törvényessége fölött, néha szembetalálja magát a helyi politikusok érdekeivel. De arra is akad példa, hogy nagyon is belefolyik a politikai torzsalkodásba.

A jegyzők és a polgármesterek közötti konfliktusokat a legtöbb esetben az önkormányzati törvény sem képes orvosolni. Ez most változhat, mivel a Belügyminisztérium múlt csütörtökön ismertetett koncepciója szerint a jövőben nem a képviselő-testület dönthet arról, ki legyen a jegyző (és mennyi legyen a javadalmazása), hanem a polgármester. De nemcsak így erősítenék a polgármesterek befolyását: az elképzelések szerint, amennyiben egy képviselő-testület egymás után kétszer határozatképtelen lenne, a polgármester kezébe kerülnének a döntések.

A hvg.hu által megkeresett közigazgatási szakértők szerint ez a változtatás – akárcsak a körjegyzőség bevetetése – alapjában véve racionális lépés lenne, hiszen az adott település működőképességét segítené elő. Csakhogy azáltal, hogy a hatósági feladatot ellátó jegyzőket a polgármester mozgathatja, a választott politikusok feletti törvényességi felügyelet és ellesúly gyengülhet. Sőt, volt olyan szakértő, aki azt sem zárta ki, hogy a kormány mostani elképzelései mögött az a szándék is meghúzódhat, hogy pozícióba ültethessék a következő parlamenti választásokon a csökentett létszámú Országgyűlésből kiszoruló fideszes képviselőket.

Horváth Szabolcs

Az ellenőrzötté lesz az ellenőr

„Az egész magyar önkormányzati jogrendszerben a jegyzők pozíciója rendkívüli módon kiszolgáltatott. Nagyon nehezen lehet valóban önálló döntést hozni úgy, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlása a képviselő-testület kezében van. Azzal, hogy most a polgármesterek dönthetnének a sorsukról, ez a kitettség még erősebb lesz” – így kommentálta a kormányzat elképzeléseit a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő volt jegyző, aki hosszú éveken át dolgozott hivatalvezetőként az egyik megyei jogú városban. Emlékeztetett rá, hogy a jegyző ellen most is lehet fegyelmit indítani, ráadásul a parlament által ebben a ciklusban hozott törvények megkönnyítették az elbocsátásukat – még ha az Alkotmánybíróság megsemmisítette is a köztisztviselők indoklás nélküli kirúgását lehetővé tevő jogszabályt. „Kiszolgáltatott helyzetbe hozhat valakit, akinek pont a függetlensége lenne fontos, amely a törvényességi felügyelet feltétele” – fogalmazott a volt jegyző.

„A polgármester feletti törvényességi felügyeletet nem lehet rábízni a jegyzőre, ha a polgármester a munkáltató” – hangsúlyozta a hvg.hu-nak Tóth Zoltán. Az önkormányzati rendszerek szakértője semmi rosszat nem lát abban, ha a polgármesterek lesznek a jegyzők munkáltatói, ám ehhez szerinte le kéne szögezni, hogy a jövőben nem a jegyző látja el a hatósági munkát és a törvényességi ellenőrzést.

„Ebben az esetben annyi legyen a feladata, hogy jogilag előkészíti a testületi üléseket, vezeti a jegyzőkönyvet, a településfejlesztésben aktívan részt vesz, menedzseli a települést” – mondta a szakértő. Szerinte az Antall-kormány idején készült önkormányzati törvény „döntő hibája” volt, hogy helyi szinten nem érvényesítette a hatalommegosztás elvét. „Az elv megvalósult a kormány szintjén, a területi igazgatás szintjén, de a település szintjén nem” – emlékeztetett.

Pécsi Városháza

Tóth László

Kádár idején is nagyobb volt a védettség

Tóth Zoltán úgy véli, hogy annak idején rosszul másoltuk le a német mintát. Németországban ugyanis a hatósági feladatokat ellátó jegyző teljesen el van különülve a polgármestertől, az önkormányzattól. Külön hivatala van, míg a polgármester mellett dolgozik egy stábdirektor. Magyarországon ezzel szemben a hatáskörök keverednek, a német modell egyfajta mixtúrája született, ami rossz és teljesen ellentétes a hatalommegosztás elvével.

Szakértők szerint a Kádár-éra alatt nagyobb védettséget élveztek az akkori jegyzők, azaz végrehajtó bizottságok, titkárok, mint most. Az akkor működő tanácsoknak volt felettes szerve, s a vb-titkár kinevezéséhez ennek a szervnek a jóváhagyása kellett. A „jegyzőt” így meg tudták védeni a tanácselnök politikai akcióitól és a helyi pártbizottság túlkapásaitól.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere szerint jó, ha erősítik a polgármestert azzal, hogy ő nevezheti ki a jegyzőt. Mint mondta, a jegyző feladata a városvezetés által megadott feladatok előkészítése, végrehajtása, a törvényesség betartása mellett. Gémesi szerint a jegyző feladata az, hogy szolgálja a polgármestert, ezért nem is beszélhetünk a jegyzők kiszolgáltatottságáról csak azért, mert a városvezetés a munkáltatója. „Van olyan, hogy egy polgármester túlzottan ráül a jegyzőjére, de ez kultúra kérdése" – tette hozzá Gémesi György.

„Nem általános, de létező probléma, hogy a jegyző és a polgármester között konfliktus van, különösen egy polgármesterváltáskor. Ez egy bizalmi viszony, nem csak egy egyszeri munkakapcsolat” – kommentálta a polgármesteri jogkör bővítését lapunknak Metzinger Éva, a Kecskemét és Környéke Jegyzőklub vezetője. Metzinger úgy véli, ha a polgármester és a jegyző közötti kapcsolat nem megfelelő, akkor mindegy, hogy ki nevezi ki, mert „képtelenség együtt dolgozni”.

Nem ritkák az összetűzések

Márpedig konfliktusok akadnak bőven, a jelenlegi önkormányzati törvény pedig képtelen ezek kezelésére. Az önkormányzatáról különösen híres Esztergomban évekkel ezelőtt Csomor Sándor került összetűzésbe Meggyes Tamás polgármesterrel és a fideszes többségű önkormányzattal. A jegyző ugyanis feljelentést tett egy többmilliárdos beruházás közbeszerzése kapcsán: egy olyan pályázó nyerte ugyanis a beruházást, amelyik nem is volt meghívva a tenderre. A jegyző lényegében abba bukott bele, hogy törvénytelennek minősítette azt, amit később a Közbeszerzési Döntőbizottság törvényesnek ítélt. Csomor szerint a Meggyes Tamás és közte lévő konfliktus oka az volt, hogy „a polgármestert zavarták a jogszabályok”. Meggyes szerint viszont a jegyző „kerékkötője lett a közakarat érvényesülésének”, ezért előbb kényszerszabadságra küldték, majd felfüggesztették, végül pedig 2005-ben hivatalvesztéssel sújtották.

Esztergomban egyébként most is áll a bál. Ezúttal a helyi Fidesz és KDNP képviselőcsoportja kifogásolja, hogy Tétényi Éva jelenlegi polgármester nem hajlandó aláírni a város szülés előtt álló jegyzőjének szabadságát. Őt Tétényi az előző polgármester, Meggyes Tamás emberének tekinti.

2008-ban Nagykanizsán a jegyző és a Fidesz-frakció került konfliktusba, miután utóbbi nem akarta meghosszabbítani féléves próbaidejének lejárta után a jegyző közszolgálati jogviszonyát. A szintén fideszes polgármester – a városban ellenzékben lévő szocialista, szociáldemokrata és szabad demokrata képviselőkkel együtt – azonban támogatta a jegyzőt, aki végül úgy tarthatta meg tisztségét, hogy két fideszes képviselő tartózkodott, így meghiúsítva a leváltási kezdeményezést.