Vadász Vilmos, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa és Pártai Lucia, a European Weather Service (EWS) igazgatója szerint augusztus végén a várható hőmérséklet 25-26 Celsius-fok lenne, de az elmúlt napokban 36 fok körüli értékeket mértek. Valószínűleg az év két legmelegebb napja a csütörtöki és a pénteki lesz, miután a hőmérséklet maximuma 40 Celsius-fok közelében alakul. A mérések alapján ugyan szélsőségesnek mondható ez az augusztus végi meleg, régebbi feljegyzések alapján ritkán, de máskor is volt már a mostanihoz hasonló augusztus.

Vadász Vilmos szerint a szokatlan melegre utal, hogy sorra dőlnek meg az egyes napokhoz tartozó hőmérsékleti rekordok. Szerdán megdőlt a fővárosi és az országos rekord. Budapesten az 1918-as 33,4-hez képest, szerdán 36,9 fokot mértek. A szerdai naphoz tartozó országos rekord 2007 óta 39 Celsius-fok volt, ez tegnap egy tizedfokkal dőlt meg, miután Bugacon 39,1 fok volt. Csütörtökön a hajnalban mért 23,8 fok ugyan nem haladta meg, de beállította a napi legmagasabb minimum rekordját. A déli órákban pedig már a fővárosi és az országos napi rekordok is megdőltek. Korábban az augusztus 25-i országos rekord 36,5 Celsius-fok volt, amelyet 1943-ban mértek. A fővárosban pedig ugyanezen a napon 1890 óta nem volt 34,6 foknál melegebb. Ezek a rekordok a nap végére több fokkal is megdőltek. Az új fővárosi rekord végül 38 Celsius-fok lett. Az egész országban pedig a legmelegebb a Bács-Kiskun megyei Csávolyon volt, ott 39,2 Celsius-fokot mértek.

Pártai Lucia szerint ugyan nem gyakori, hogy augusztus utolsó harmadában ilyen meleg legyen, de az évszázadok során egyszer-egyszer előfordul ilyen jelenség. Például van olyan feljegyzés az elmúlt évszázadokból, amely szerint Európában ebben az időszakban akkora hőség és szárazság volt, hogy nagyobb folyók is kiszáradtak. Magyarországgal kapcsolatban pedig például az 1781-es év hasonló szakaszából több olyan feljegyzés létezik, amelyekben kánikulára utaló megfogalmazások vannak, mint például: "ezen a tájon olly hévség vagyon már két héttől fogva".

A jelenlegi időjárásról szólva kifejtette: a térségünket érintő kánikulát az okozza, hogy az elmúlt időszakban Nyugat-Európában kavargott egy légörvény, amely nem tudott elmozdulni. Emiatt a hűvösebb sarkvidéki levegő nem ért el minket, hanem ehelyett Afrika felől forró levegő érkezett hozzánk, s ehhez hozzáadódik, hogy még a Nap is elég magasan jár. Amint ennek a nyugati légörvénynek a frontja elindul Közép-Európa felé, vasárnapra frissebb lesz a levegő. Ugyanakkor ez még éppen csak érinti majd Magyarországot, nem hozza el a sarkvidéki levegőt, s így csak mérsékli a felmelegedést - tette hozzá. 

Pártai Lucia azt mondta: vasárnap a délutáni hőmérséklet már 27 fok körül alakul, keleten még egy-két fokkal melegebb, nyugaton viszont ugyanennyivel enyhébb idő várható. Az időjárás előrejelzésével kapcsolatban Pártai Lucia kiemelte: "két héten túl nincs megbízható előrejelzés". Ezen belül is a második hétre már csak a tendenciát "illik" megfogalmazni, hogy melegedés vagy lehűlés várható, száraz vagy csapadékos időszak következik. Ennél részletesebb előrejelzést 1-3 napra tudnak adni, egyes konkrét időjárási jelenségek bekövetkezését, mint például a heves zivatarok érkezését egy konkrét pontra pedig csak órákkal az adott esemény bekövetkezte előtt tudják prognosztizálni. 

Ennek okairól elmondta: a légkör élő rendszer, amelyben minden változik. A változó elemeket, mint például a ciklonok és a frontok mozgását folyamatosan figyelik, de ezek mellett vannak olyan tényezők, amelyekkel nem lehet előre kalkulálni. Ilyenek például a vulkánkitörések, amelyek magaslégkörbe kerülő pora egy-egy évben képes visszafogni a Nap beérkező sugarait, a Föld középhőmérsékletét is - mondta Pártai Lucia. Mindemellett a meteorológiai előrejelzés sokféle bonyolult - egyebek mellett matematikai, fizikai és kémiai - számításon alapul, amelyekből "a kiindulási adatok parányi mérési hibáit nem lehet kiküszöbölni". Ezek az apró mérési eltérések a távolabbra szóló előrejelzések minőségét erősen befolyásolják, törvényszerűen rontják - tette hozzá Pártai Lucia.

Vadász Vilmos, az OMSZ meteorológusa is arról beszélt: habár az emberiségnek régi vágya a pontos időjárási előrejelzés, az időjárás hosszabb távra nem következtethető ki előre. Mint mondta, durván egy hét, tíz nap, amit előre tudnak jelezni, s ez néha kiemelkedően pontos lesz, olykor viszont kevésbé sikeres, mivel az időjárási folyamatok folyamatosan változnak. Vadász Vilmos elmondta azt is: a meteorológiai szolgálatnál nemzetközi együttműködés keretében egy féléves előrejelzésű modellt is használnak, de ennek "beválási aránya" is csak nagyjából ötvenszázalékos.