Karácsony Gergely a valaha volt legnagyobb Pride-on: Ezen a napon Budapest Európa fővárosává vált – élő közvetítés a büszkeség napjáról
Kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A HVG élő közvetítése.
"Létünket, hazánkat, kultúránkat csupán annak köszönhetjük, hogy harminchat emberöltő alatt végtére is a jobbakból voltak többen. Mindig akadtak elegen, akik képesek voltak áldozatokat hozni azért, hogy újraépítsék mindazt, amit balsors, idegen erők és a közöttünk élő léhák, gyávák, önzők és árulók leromboltak" - fogalmazott az Országgyűlés fideszes elnöke vasárnap a Mohácsi Történelmi Emlékhely új fogadóépületének átadási ünnepségén.
A házelnök a rendezvény több száz résztvevője előtt mondott beszédében kifejtette, hogy ismertek azok az okfejtések, amelyek az oszmán katonák menetteljesítményével, a kor technikai színvonalával, vagy logisztikai nehézségekkel magyarázzák, miért nem tudta a mindenkin ellenállhatatlanul átdübörgő oszmán birodalom maga alá temetni az egész magyarságot. Hozzátette: ismert az is, sokan pénzhiánnyal, a zsoldossereg moráljával, az európai szövetségi politikával indokolják, hogy a Habsburgok sikertelenül próbálták birodalmuk örökös tartományává tenni Magyarországot.
"Távol álljon tőlünk, hogy ezeket az érveket lesöpörjük az asztalról, de ne is menjünk el szó nélkül mellettük. Hiszen egy tényezőt, egy hideg fejjel ki nem következtethető, pontos számításokkal nem mérhető összetevőt mindegyik figyelmen kívül hagyott. Ez pedig éppen az az erő, amelyre ma is nagy szükségünk van: a haza iránt elkötelezettség, a közös sors vállalása, a nemzeti érdek feltétlen követése" - hangsúlyozta a politikus. Kövér László úgy vélte: ennek az erőnek köszönhető, hogy az államiság ugyan megszűnhetett 150 évre, az ország darabokra szakadhatott, de a nemzet nem adta meg magát. "A nemzeti érdek feltétlen követésének köszönhetően ma ugyanott állunk, mint a mohácsi vitézek és ugyanazon a nyelven beszélünk, mint a csata előtt istenhez imádkozó harcosok" - mondta.
Kövér László szerint ma már földünket nem dúlja háború, nem tapos rajta megszálló katona csizmája, mert a harc ma már nem terepen és nem fegyverekkel zajlik. Kétség azonban ne legyen - jegyezte meg -, hogy látható vagy láthatatlan hatalmak ma is sorsdöntő kihívások elé állítják az országot. Ezeknek most sem kisebb a tétje, mint alávetettség vagy függetlenség, nyomor vagy tisztes jólét, egy újabb rabiga, vagy szabadság. "De ma is vannak, akik a legreménytelenebb helyzetben is vállalják a küzdelmet, akik tudják, cselekvéseiknek akkor van igazán értelme, ha azok mozgatórugói mélyebben vannak, mint személyes ambícióik, s céljaik is magasabban találhatók, mint az aktuális siker" - fogalmazott.
A történelmi kérdés ma sem kisebb - mutatott rá -, mint közel 500 évvel ezelőtt: vajon a sorsdöntő pillanatokban többen maradnak-e, akik az összefogás parancsának engedelmeskedve áldozatot hoznak a hazáért, de legalább is teszik, amit tenniük adatott.
"Történelmünk arra tanít bennünket, hogy helyezhetjük küzdelmeinket bármely európai, vagy még tágabb összefüggésbe, bajainkban csak magunkra számíthatunk. Ha meg mégis mások segítségére szorulunk, abban nem sok köszönet szokott lenni, a segítség árát sokszorosan meg szokták velünk fizettetni. A saját sorsunkért viselt felelősséget nem érdemes tehát másokra ruházni, mert csak a szabadságunkkal együtt válhatunk meg tőle" - mondta.
Kövér László hangsúlyozta: biztosnak kell lennünk abban, hogy a magyarok helytállása ismét megmenti az országot az utódainknak. Lesznek, akik magukban hordozzák és továbbadják a magyarság szívós, állhatatos, győzelemre termett lelkületét, lesznek, akik ezt minden körülmények között csak azért is folytatják, hogy Magyarország újra erős, gyarapodó, önbizalommal teli ország legyen.
Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke arról szólt, hogy szembe kell néznünk saját történelmünkkel. Úgy vélte, hat évtizede kezdődött a nemzet történelmének torzítása, valótlanságok állítása, a leminősítés, a nemzettudat rongálása. Megítélése szerint a mohácsi emlékhely új fogadóépületének átadása jó alkalom arra is, hogy hangsúlyozzuk: vissza kell térni ahhoz az erős nemzettudathoz, amely ezer éven át megtartotta magyarnak ezt a nemzetet. "Akkor van helyünk rokontalanul ezen a földön, ha erős bennünk az elhatározás: soha többet nem engedjük meg, hogy kóros szellemi ártalmak érjenek bennünket, és olyan magasra emeljük a fejünket, amilyet történelmi sikereink, a megmaradás csodája miatt joggal megérdemlünk" - hangoztatta.
Szekó József fideszes országgyűlési képviselő, Mohács polgármestere ismertette, hogy az emlékhely fogadóépülete 475 millió forintból, a mohácsi csata 485. évfordulójára készült el, és benne korszerű, interaktív módszerekkel mutathatják be az 1526-os csata mozzanatait, az esemény előzményeit és következményeit.
A Vadász György Kossuth-díjas építész által tervezett húsz méter átmérőjű, üvegkupolával fedett, koronát formázó négyszintes létesítmény állandó és ideiglenes kiállításoknak ad helyet, de van benne látogatóközpont, rendezvényterem és információs pont is. A beruházás keretében felújították a sírkertet, a környező erdőkben tanösvényt, íjászpályát és parkolóhelyeket is kialakítottak.
A polgármester utalt rá: mindez része a Duna-Dráva Nemzeti Park, a siklósi és a mohácsi önkormányzat mintegy 1,4 milliárd forintos, a térség turisztikai vonzerejének növelését célzó programjának. Ennek keretében Mohácson vízi sporteszköz- és kerékpárkölcsönzőt nyitnak, bővítik a borturisztikai szolgáltatásokat, Siklóson pedig részlegesen felújították a várat.
A fogadóépület átadása előtt Mohácson szentmisét tartottak a fogadalmi emléktemplomban a csata 485. évfordulója alkalmából, majd megkoszorúzták az ütközetben elesett II. Lajos szobrát.
