Már május elején látni lehetett, hogy az egykori budavári szőlészet felelevenítésére tett kísérlet elsőre nem fog összejönni: az oltványok többsége elszáradva hevert a karók tövében. A szőlőt ellepte a gyom és a szemét, amin a Főkert emberei akcióval próbáltak segíteni. Az oltványok java része mégis teljesen elpusztult.

A kudarc okaira több magyarázat is van. A Soós István Borászati Szakközépiskola szakmai segítségével telepítő Főkert szerint az utolsó szőlőtermő idők óta megváltoztak a várlejtő klimatikus viszonyai, és a föld összetétele is más lett. Az is gond volt, hogy a kijelölt lejtő régészeti terület, ezért az oltványokat nem lehetett elég mélyre ültetni. Ami kihajtott, azt a magyarázat szerint elemésztették a rongálók, akik között voltak szükségüket végző kutyák és a karókat kirugdosó garázdák is.

Bánkuti András

Borász szakértők máshogy látják, volt, aki a terepszemle után megállapította: az oltványok rosszul voltak csirkézve. (Ez az a munka, amikor szőlőtőke fejét, esetleg vesszeit is földdel takarják be). Ráadásul az oltványokat valószínűleg nem áztatták be ültetés előtt, így hamar kiszáradhattak.

Az Index információi szerint az ötlet megvalósítására eddig 15 millió forintot költöttek a fővárosi költségvetésből. A pénz elment tereprendezésre, termőföldre, oltványokra. A Főkert azonban nem adta fel: ősszel saját forrásból konténeres szőlőt helyez ki a területre, amit rendesen körbe is kerítenek. A Buda felé néző szőlőskert a nyugati várfal mentén, illetve az alatt terül el, a várhegy déli részén, a mérete valamivel kevesebb, mint egy hektár.