Évek óta tart a hőmérsékleti libikóka: görög klíma jön hazánkba?

Az időjárás néha a teljes összeomlás szélére sodorja az embereket. Nem értik miként lehet délben plusz 27-28 fok, este pedig már csak 10 fok. Immár évek óta tart ez a hőmérsékleti libikóka, amit tovább nehezítenek a korábban csak a hírekből ismert szörnyű viharok és özönvízszerű esőzések. De vajon milyen következménye lehet ennek a szeszélyes időjárásnak?

Loksa Gábor, a Szent István Egyetem meteorológus, környezetvédelmi szakmérnöke az MR1-Kossuth Rádióban azt mondja, úgy néz ki, hosszabbá válhat a vegetációs időszak, ami azt jelenti, hogy a gazdálkodást veszélyeztető, korlátozó időjárási helyzetek tere, ideje csökkenhet, azaz biztonságosabbá válhat a mezőgazdasági termelés, ugyanakkor a változás, sajnos, minden egyéb negatív tényezőnek (kártevők, gyomnövények) is kedvezhet.

A változás eredménye lehet az is, hogy hosszú távon egyre kevesebb lesz a csapadék mennyisége - még ha vannak is évek, amikor a víz mindent eláztat - ugyanakkor a csapadék intenzitása egyre nő, így rendre egyre kevesebb víz marad meg a termőföldben. A Kárpát-medencében arra lehet számítani, hogy az óceáni hatás gyengül, nyáron a mediterrán, télen pedig kontinentális hatás erősödik, valószínűleg egyre inkább kettejük párharcában élünk majd, ezek az ugrásszerű változások azonban nem kedveznek az élővilágnak, nehezen élik meg azokat.

A szakember szerint az évszázad közepére körülbelül olyan lesz az idő itt, mint most Észak-Görögországban, erre pedig, bizony a nemesítőknek, mezőgazdászoknak is fel kell készülniük. A szakember fontosnak mondta a vizek megőrzését is, ahelyett, hogy, ahogyan most tesszük, gyorsan levezetjük azokat.

A mai görög mezőgazdaságban egyébként a búza- és a kukoricatermelés a meghatározó, ám mindez intenzív, öntözött kultúrában folyik, a kevés csapadék és a perzselő nyár miatt. A nagy hőösszeg miatt jól érzi itt magát a szója és több más hüvelyes növény is, a kertészeti kultúrák közt pedig meghatározó a szőlő, az olívabogyó, illetve a citrusfélék sokasága is, így  bizony, lehet, hogy négy évtized múlva ezek lesznek a meghatározók a magyar mezőgazdaságban is.