Gyászistentiszteletet tartottak Képíró Sándor volt csendőr százados emlékére vasárnap Budapesten. A szertartáson, amelyen több százan vettek részt, Hegedűs Lóránt nyugalmazott református püspök hirdetett igét.
A püspök aztmondta, Képíró Sándor "élete, világnézete, élete végének halálos kálváriája rajta túlmutató üzenetet hordoz", ami "a nemzet közössége és az egész emberiség számára döntő jelentőségű üzenet". Nyilatkozataiból kitűnik, hogy "a hazaszeretet tudata, vállalása" határozta meg őt, ez volt világnézete, lelki magatartása - fogalmazott.
A szeptember 3-án elhunyt Képíró Sándor "nem szolgálati helyeit akarta ötletszerűen változtatni, azt mindig hatósági feletteseinek felsőbb parancsára tette (...) közben hű maradt egyenruhájához". Szegeden államtudományi doktorátust szerzett, majd csendőr oktatótiszt volt Szolnokon és Makón - tette hozzá. Utalt arra, hogy "az öldöklés idején életeket mentett (...), jellemezte őt az egyéni felelősség feltétlen vállalása (...) minden megalkuvás nélkül (...), és emberségét az embertelenségben megőrizte".
A nyugalmazott püspök arról beszélt, hogy Képíró Sándor számára "az emigrációs lét egzisztenciális, lelki, szellemi halált jelentett". Élete "végső szörnyű felvonással ért véget", halálával azonban "vége a gyanúsítások örvénylő káoszának" - jegyezte meg.
A szertartáson megjelent Novák Előd, a Jobbik alelnöke, Hegedűs Lorántné és Gaudi-Nagy Tamás is, a mindhárman Jobbik országgyűlési képviselői. A részvevők közül néhány tucatnyian az Új Magyar Gárda, néhányan pedig a Magyar Nemzeti Gárda egyenruháját viselték.
Képíró Sándor, akit háborús bűntett elkövetésével vádoltak, de bizonyítottság hiányában felmentette első fokon a Fővárosi Bíróság, szeptember 3-án, életének 98. évében halt meg. A vádlott halála miatt az ügyészség az eljárás megszüntetését indítványozta a táblának. Képíró Sándort az ügyészség azzal vádolta, hogy 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégzésében.
Zétényi Zsolt, Képíró Sándor ügyvédje a Fővárosi Bíróságon hozott ítéletet bűncselekmény hiányának megállapítása miatt megfellebbezte. Falvai Zsolt ügyész még a tárgyaláson fellebbezést jelentett be, az ítélet ugyanis meglátása szerint megalapozatlan, indoklása több helyen következetlen. Képíró Sándor az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét.
Az ítélethirdetés indoklásában július 19-én Varga Béla bíró azt mondta: az eljárás során csak aggályokat és kételyeket lehetett megállapítani, a kétséget kizáróan nem bizonyítható tényeket pedig nem lehet a vádlott terhére értékelni. Emiatt a bíróság nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában mentette fel Képíró Sándort, minden vádpont alól.
A Simon Wiesenthal Központ 2006 szeptemberében jelentette be, hogy feltételezett háborús bűnöst találtak Magyarországon: Képíró Sándort. Képíró Sándor a háború után évtizedekig Argentínában élt, 1996-ban tért vissza Magyarországra. 1944-ben 10 évre ítélték a Magyar Hadsereghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt, ezt az ítéletet azonban még a második világháború idején érvénytelenítették.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
