Arra is oda kell figyelniük a számlálóbiztosoknak, hogy ne egyszerre zúdítsák a népszámlálás tudnivalóit az állampolgárokra, de mindenképpen beszéljenek a népszámlálás társadalmi, gazdasági hasznáról is. Külön kitérnek arra is, hogyan kell viselkedniük, ha durva bánásmódban részesülnek, és megbeszélik azt is, hogy ezt meddig kell tolerálniuk, a népszámláláson való részvétel ugyanis kötelező - mondta Virágh Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási szóvivője pénteken.

Virágh Eszter kiemelte: szólnak a számlálóbiztosoknak a bizalmat keltő megjelenés, a mosoly és a szemkontaktus fontosságáról, és arról, hogyan tudják irányítani gesztusokkal a beszélgetést. Olyan részletek is előkerülnek, mint az, hogy ne üljenek se túl közel a kérdezett emberhez, se túl távol tőle.

Az adatvédelem biztonságáról tíz érvet kell tudniuk, például azt, hogy a bevallás anonim, a lakcímeket minden esetben leválasztják a kérdőívekről, az adatokat csak összesítve hozzák nyilvánosságra, az adatszolgáltatás önbevallás alapján működik, azaz nem kell igazoló dokumentumokat bemutatni, illetve még azt is tudniuk kell, hogy az ombudsman felügyeli a személyes adatok védelmét - sorolta.

A számlálóbiztosoknak fizikailag terhelhetőknek kell lenniük, és előnyt jelent, ha tudnak idegen nyelvet, hiszen a nagyvárosokban nem kevés külföldi él, illetve a nemzetiségi területen az adott kisebbség nyelvét sem árt tudni, de ez nem feltétel - mondta, hozzátéve: nagyvárosokban nehezebben tudták feltölteni a számlálóbiztosi keretet, mint kistelepüléseken, ahol már jórészt júliusban betöltötték a helyeket.

A szóvivő beszámolt arról, hogy oktatási csomagot adtak a számlálóbiztosoknak az előzetes felkészüléshez, ez mintakérdőívet, 30 kérdésből álló önellenőrző kérdéssort és 10 kérdésből álló tesztlapot tartalmaz. Ha valaki ezeket nem tölti ki, nem vehet részt a képzésben, így nem lehet számlálóbiztos sem; a helyes válaszokat a tantermi oktatáson megbeszélik - hangsúlyozta.

Mint mondta, az oktatáson tudatosították a jelentkezőkben, hogy csak akkor dobhatják be a kérdőíveket a postaládákba szeptember 27. és 30. között, ha egyértelmű az adatszolgáltató címe - ezért kérik a jegyzők is a helyi lakosságot, hogy tegyék jól láthatóvá a házszámokat, illetve a postaládákon az emelet- és ajtószámokat. A kérdőív kitöltését is pontról pontra, részletesen átveszik a számlálóbiztosok oktatásán - fűzte hozzá.

Virágh Eszter arról is beszélt, hogy öt számlálóbiztos munkáját ellenőrzi, segíti egy-egy felülvizsgáló, ők már a népszámlálás előtt találkoznak a hozzájuk beosztott biztosokkal. A számlálóbiztosok naponta beviszik a számítógépes rendszerbe, hogy aznap kiket értek el, a felülvizsgálók pedig ezt nyomon követik.

A kormányrendelet meghatározza a számlálóbiztosok munkadíját is, a települések lélekszámától függően 150-180 forintot kapnak, amiért egy-egy címre elviszik a kérdőíveket. A lakáskérdőívek kitöltéséért 175- 210, a személyi kérdőívek kitöltéséért egyenként 310-370 forintot kapnak.