Pintér Sándor emlékeztetett arra: a parlament a belügyminisztérium javaslatára lehetőséget adott az önkormányzatoknak arra, hogy a közterület-használatot szabályozzák. Mint mondta, ezzel a fővárosi önkormányzat élt is, így most arra buzdítja a kerületeket, hogy ezt ők is tegyék meg. Kitért arra is, hogy a szabályozásnál mindenekelőtt az állampolgárok kéréseit kell figyelembe venni. A belügyminiszter közlése szerint a hajléktalanellátás szintjének javítására 100 millió forintos nagyságrendben fordít pénzt a kormányzat, s ugyanekkora nagyságrendben az önkormányzatok is.

Úgy fogalmazott: "szeretnénk, hogy ha ez a célt elérné és nem vonzást jelentene egy ilyen életvitelhez, hanem megoldást arra, hogy visszatérjenek ezek az emberek a társadalomba”. Pintér Sándor felidézte, hogy Csepelen néhány hajléktalancsoport, "teljesen kivonva magát az államigazgatás területéről, önálló törvények között élt úgy, hogy ebbe az emberek kínzása, rablások, és sajnos még az emberölés is belefért”. Hangsúlyozta, hogy ezt "nem fogadhatjuk el, erre választ kell adni".

Pintér Sándor

Túry Gergely

Jelezte: a fővárosi önkormányzattal olyan hajléktalanszállók megnyitását tervezik, ahol egészségügyi ellátás és rendőri jelenlét is van, ezzel párhuzamosan pedig visszaadják a közterületeket a fővárosiaknak. A tárcavezető álláspontja szerint a VIII. kerületi népszavazás arra ad választ, hogy "jó úton járunk-e vagy sem", az bebizonyíthatja, hogy a kitűzött célok helyesek.

Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), a kerület polgármestere a városrész egyik legnagyobb problémájának nevezte a hajléktalankérdést. Mint mondta, meggyőződése, hogy "szigorú jogszabályokkal meg kell fékezni a közterületeinken ezeket a balkáni állapotokat, ezzel egyidejűleg újra kell szervezni nemcsak Budapest, hanem az egész ország hajléktalanellátását". A kerület kifejtette: nem elvárható Józsefvárostól, hogy a hajléktalanellátás dandárját megoldja, "brutálisan" nőtt a kerületben élő hajléktalanok száma, s ennek terheit az önkormányzat nem bírja. Civil szervezetek, amelyek a népszavazás kérdéseit embertelennek és félrevezetőnek nevezték, ugyanakkor emlékeztettek: miközben a VIII. kerület évente mindössze 700 ezer forintot fordít a hajléktalan emberekkel kapcsolatos összes tevékenységre, addig ennek tízszeresét, 7 milliót költ például kilakoltatásokra, és a mostani népszavazás is milliókba kerül.

Kocsis Máté közölte, hogy ma az állam 3300 forintot költ naponta egy hajléktalanra. Ha ezt az összeget jól költik el, akkor senkinek sem kell a kukából étkeznie – jelentette ki. Hozzátette: a helyi hajléktanoknak megoldási lehetőséget, kiutat ajánlanak, de ha azok nem működnek együtt, akkor "ők onnantól kezdve nem szociális problémaként jelentkeznek, hanem rendészetiként". A polgármester szerint nem hagyható figyelmen kívül az Európai Parlamentnek az utcai hajléktalanság megszüntetéséről kiadott nyilatkozata, ezzel összhangban 2015 előtt felszámolnák a közterületi hajléktalanságot a kerületben.

A főváros VIII. kerületében vasárnap tartanak ügydöntő helyi népszavazást három, hajléktalanokat érintő kérdésben. Arról kérik a városrész lakóinak véleményét: támogatják-e, hogy hatályban maradjon a kukázást tiltó rendelet, akarják-e, hogy a képviselő-testület rendeletben tiltsa meg a közterületen történő életvitelszerű lakhatást, s Józsefváros polgármestere még az idén tárgyalásokat folytasson a fővárosi önkormányzat vezetésével a hajléktalanellátás színvonalának emelése és a kerület – hajléktalanokkal kapcsolatos – tehermentesítése érdekében.