A Tatárszentgyörgyön meggyilkolt férfi édesanyja tanúkénti meghallgatásán, a romák elleni támadássorozat ügyének pénteki tárgyalásán, a Pest Megyei Bíróságon azt állította: 2009. február 23-án az ablakon át látta azt a támadót, aki fia lángoló házának a sarkánál állt, fegyverrel a vállán.
Csorba Csabáné, a meggyilkolt férfi édesanyja pénteken a tanúk padján azt állította: kevéssel éjfél után a szomszédban lakó menye kiabálására felfigyelve elhúzta a függönyt és kinézett a szoba ablakán. Látta, hogy ég a fia háza, és egy fekete ruhás, az épület sarkánál álló férfira figyelt fel. Az asszony azt mondta: a "se nem sovány, se nem kövér" férfi 170-175 centiméter magas lehetett, sapka volt a fején, az alól kilátszott a rövid haja, a férfi bal vállán pedig ő egy "villogó valamit", feltehetően fegyvert látott. Állítása szerint az alak elhaladt az ablaknál.
A nő hozzátette, hogy mire kirohantak a házból, a fekete ruhás férfi eltűnt, majd rátaláltak az ő földön fekvő fiára és ötéves unokájára, akik nem sokkal később meghaltak. Az asszony szerint a tűz elől az apjával együtt kimenekült és megsérült, majd a házba visszaszaladt unokájának és a menyének is látnia kellett a támadókat. Védői kérésre a vádlottakat felállították az azonosítás érdekében. A látott támadót az asszony előbb az egyik büntetés-végrehajtási kísérő alakjához hasonlította, majd amikor a vádlottak megfordultak, azok magassága és testalkata alapján a másodrendű vádlottat választotta ki.
Bérdi Zsolt, az elsőrendű vádlott védője – ismertetve a nyomozati dokumentumokat – felolvasta az asszony korábbi tanúkihallgatási jegyzőkönyvét, amelyben a nő azt vallotta: nem néztek ki az ablakon, csak kirohantak a házból mezítláb, és nem láttak senkit, viszont a ház melletti erdőnél autó- és bakancsnyomokat találtak.
Csorba Csabáné közölte: a rendőrségi kihallgatásán azért nem beszélt az általa látott támadóról, mert "nem volt rá lehetősége", és azt csak hónapokkal később említette meg a családtagjainak is. A nyomokról azt mondta, hogy akkor azokat ő nem látta, azokról csak családtagok beszéltek neki.
Miszori László tanácsvezető bíró figyelmeztetésére a nő – férjének korábbi tanúmeghallgatásakor tett kijelentéséhez hasonlóan – azt állította: nincs mindenki a vádlottak padján, és háromnál többen voltak a támadók. Az asszony azt mondta: ő találta meg a hatéves, súlyosan megsérült unokája ruházatában a sörétszemeket, amikor kórházba szállítás előtt a gyereket átöltöztette, ekkor értesítették a rendőröket, bizonyítva a gyilkosság tényét. A hatóságok ugyanis úgy vélték, hogy az apa és fia halálát, valamint a kislány sérüléseit a lehulló gerendákból kiálló szögek és nem lövések okozták, a tűzvizsgáló elsődleges megállapítása szerint pedig a tüzet elektromos zárlat okozta.
Csorba Csabáné az elsőrendű vádlott ügyvédjének kérdésére válaszolva azt mondta: fia és két menye a bűncselekmény előtti napokban arról beszélt, hogy egy gyanús fekete autót láttak a ház körül, az egyik menyének pedig még ki is szóltak a kocsiban ülők. Elmondása szerint Richárd nevű fia csak a tragédia napján említette, hogy a gyilkosság előtt egy-két héttel az egész családot megfenyegették, amiért fát loptak az erdőből.
A büntetőper péntek délután további tanúk meghallgatásával és szembesítéssel folytatódik.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
