A tavaszi országgyűlési választásokkal fordulóponthoz érkeztünk a Nethangulat mérések történetében: a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként április végére 14, májusban pedig további 3 ponttal nőtt a NetHangulat index, és az akkor mért 40 pont 2006 májusa óta a legmagasabb érték volt. Bár a következő hónapokban némiképp csökkent az index értéke, a korábbiakhoz képest bizakodó hangulat egészen október végéig kitartott: ekkor 36 ponton állt az index, alig valamivel alacsonyabban, mint a választásokat követően.

Az előző november azonban újabb fordulópontot hozott – arra ugyanis már ugyancsak 2006 óta nem volt példa, hogy az index egyetlen hónap leforgása alatt 7 pontot zuhanjon. A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kormánydöntés tehát jelentős hatással volt az internetes közhangulatra. A következő hónapokban – ha kisebb ütemben is, de – tovább csökkent az index értéke; és bár júniusban úgy tűnt, megfordul (vagy legalábbis megáll) a trend, az elmúlt három hónapban ismét 7 pontos esést mértünk. Az októberi 18 pont a legalacsonyabb érték a választások óta, 25 ponttal kevesebb, mint a tavaly májusi, sőt 8 ponttal a választások előtti pontszámot is alulmúlja.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon most is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

hvg.hu

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt öt évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben. A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok 91 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok; ez az arány a választások előtt márciusban 81 százalék volt, májusban viszont csupán 58 százalék. Az elmúlt háromnegyed évben 24 százalékponttal nőtt a pesszimisták aránya, így szeptemberben már 89 százalék gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok, és csak a netpolgárok 9 százaléka volt ellenkező véleményen.

Szeptemberben mind a férfiak, mind a nők esetében csökkent a NetHangulat index értéke – előbbiek esetében 17, utóbbiak esetében 13 ponton áll a mutató. A budapestiek valamivel optimistábbak, mint a vidéken élők, ahogy az ötven felettiek is derűlátóbbak a fiatalabbaknál, ám a különbség egyik esetben sem igazán jelentős.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

Az ország helyzetére vonatkozó mutató korántsem írt le akkora utat, mint az általános közhangulatot jelző főindex. Ez az index a választások előtti hónapban 26 ponton állt, és ennél csupán 4 ponttal magasabb értéket tudott elérni az elmúlt egy évben: júliusban és októberben állt 30 ponton. Ehhez a maximumhoz képest az index szeptember végén 6 ponttal állt alacsonyabban: a mostani 24-es érték megegyezik az augusztusival, ugyanakkor két ponttal alacsonyabb annál, mint amit a választások előtt mértünk.

Jelentős változásokat figyelhettünk meg viszont annak az indexnek az alakulásában, amely az internetezők jövőbeli várakozásait mutatja. Ez az index a választásokat követően 38-39 ponton állt, és több mint 10 ponttal is meghaladta az aktuális helyzet mérőszámát, ami egyfajta csodavárásra engedett következtetni: a netpolgárok igen jelentős pozitív változásokat vártak az ország helyzetében már egyéves távlatban is. Az elmúlt hónapokban a jövőbeli helyzetre vonatkozó mutató értéke már alig haladta meg az aktuális jelzőszámot, az pedig most először fordul elő, hogy több mint egy ponttal alacsonyabb nála. Szeptember végén ez az index mindössze 21 ponton állt, ami 3 ponttal az aktuális index értéke alatt van; a netpolgárok tehát nemhogy nem bíznak a helyzet javulásában, hanem úgy gondolják, az ország helyzete egy éves távlatban még romlani is fog.

Az egyes tényezőket külön vizsgálva az is látható, hogy az ország gazdasági helyzetét illetően még mindig számítanak valamilyen mértékű javulásra az internetezők, ugyanakkor a többi területen inkább a helyzet rosszabbodásától tartanak.

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

A személyes helyzetre vonatkozó indexre is igaz az, ami az országindexre, vagyis hogy a választások óta nem változott jelentősen: 42 és 47 közötti értékeket vett fel, április óta pedig 42-43 ponton áll. Szeptember végén 42 pontot mértünk, ami ugyan egy ponttal alacsonyabb, mint augusztusban, de gyakorlatilag azt jelzi, hogy az általános közhangulat romlása, valamint az ország helyzetével kapcsolatos negatív várakozások ellenére az internetezők saját személyes helyzetükben nem éreznek változást. Ráadásul e tekintetben némileg még optimistának is nevezhetők, hiszen úgy gondolják, egy év múlva valamivel jobban élnek majd, mint most – amit a jövőbeli index 45-ös (tehát a jelenlegit 3 ponttal meghaladó) értéke mutat.

Az általános közhangulat romlásakor megszokott, hogy az egyes intézmények iránti bizalom is csökken. Ezúttal is számottevően esett a legtöbb szervezet bizalmi indexe; leginkább az Alkotmánybíróságé, 4 tizedponttal. Az általános csökkenés mellett mindig feltűnőek még a kisebb mértékű pozitív változások is, így mindenképp ki kell emelnünk a köztársasági elnöki intézmény presztízsének 2 tizedpontos növekedését.

A felmérést az NRC 2011. szeptember 27-30. között végezte 1000 internethasználó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.