A Népszabadság véleményoldalán közzétett állásfoglalásban a Nemzeti Kör leszögezi, örömmel üdvözölték a 2010-es választások eredményét, sőt, a Széll Kálmán-tervet is, az egykulcsos adó azonban szerintük idegen a "kontinentális európai szemlélettől", "a neoliberális gazdaságpolitikában kulcsszerepet játszó adórendszer bevezetése pedig a megnehezült és törékeny magyar gazdasági helyzetben a GDP kereken 2%-ával rontotta az állam pénzügyi deficitmértékét, csökkentette a közjó szolgálatára hivatott állami feladatok ellátására rendelkezésre álló forrásokat".

A Nemzeti Kör emlékeztetni próbálja a kormányt arra is, hogy az egykulcsos adó eltér az általuk vallott "európai konzervativizmus, a szociális piacgazdaság elméleti és gyakorlati örökségétől, a pápai enciklikák üzeneteitől s az egyensúlyi gondokon túlnövő szemléleti zavarokhoz, elbizonytalanodáshoz vezethet". Ez a folyamat ráadásul a társaság szerint végül csak az eladósodást fogja növelni és újra pénzügyi függőségbe taszítja az országot. Mint írják: "egyensúlyhiánnyal küszködő országokban a megtakarítások és a beruházások rovására bővülő fogyasztás egyenes következménye a külső pénzügyi függőség, az eladósodás növekedése".

A Nemzeti Kör nevű társaság ezért a kormány jelenleg követett politikája helyett azt javasolja, hogy a közvetlen fogyasztás szférájából a megtakarítások, beruházások, a közvetett fogyasztás, az oktatáskultúra, az egészségvédelem, a kutatás-fejlesztés, a környezetfejlesztés javára kellene átcsoportosítani az erőforrásokat, mert "a hosszú távú fejlődés teljesítményi fordulatainak hajtóereje nem a 'pénz' és az 'intézmények' reformja, hanem az ember képzettségi, kulturális, erkölcsi-értékrendi színvonalának fejlesztése, a tehetséggondozás, a minőség forradalma a vezetésirányításban, a közügyek intézésének szakszerűségében".

A Nemzeti Körnek tizenegy tagja van, Dobos László író, a Magyarok Világszövetségének volt elnöke, Jávor Béla ügyvéd és író, Réti László, a Budapesti Üygvédi Kamara elnöke, valamint O'sváth György nyugalmazott nagykövet mellett egyetemi tanárok alkotják, Erdődy Gábor és Szakály Sándor történész, Tringer László pszichiáter, Solymosi Frigyes kémikus, Klinghammer István jogász, Kádár Béla közgazdász és Sótonyi Péter állatorvos.