A kötelező önkormányzati feladatok jelenleginél pontosabb, egyértelműbb meghatározását nevezi kiemelt célnak egyebek mellett az új önkormányzati törvény normaszöveg-tervezete, amely a kormány honlapján jelent meg. A dokumentumban felhívják a figyelmet arra, hogy az nem tekinthető a kormány álláspontjának, mivel a kabinet még nem tárgyalt róla.

A tervezet szerint az önkormányzati rendszer kialakításakor a szükségesnél kisebb mértékben vették figyelembe a gazdaságossági, hatékonysági, valamint szakmai szempontokat. A dokumentum egy település-centrikus, nagy autonómiával rendelkező, ugyanakkor széles felelősségre épülő rendszer kialakulásáról számol be, amely már akkor magában hordozott több ellentmondást, amely később működési zavarokhoz vezetett. Ezek között az elaprózott településszerkezetet és a széles feladatrendszer közötti feszültséget említi a tervezet.

A javaslat a jelenlegi helyzet kialakulásának okainak nevezi az önkormányzati rendszer belső ellentmondásait, működési zavarait, a nagy ellátórendszerek elmaradt reformjait, valamint a folyamatosan csökkenő állami támogatások mértékét. A tervezet kitér arra is, hogy az áprilisban elfogadott alaptörvény alapján a helyi önkormányzatokról szóló szabályozást sarkalatos törvény határozza meg, amelyet 2012. január 1-jéig meg kell alkotnia a parlamentnek. 

A javaslat általános célként jelöli meg egy olyan "modern, költségtakarékos, feladatorientált önkormányzati rendszer kiépítését, amely lehetőséget biztosít a demokratikus és hatékony működésre, ugyanakkor (...) szigorúbb (felügyeleti jellegű) kereteket szab az önkormányzati autonómiának", valamint átalakítja az összeférhetetlenség szabályait is. 

A dokumentum kiemelt célnak nevezi az önkormányzati kötelező feladatok jelenleginél pontosabb, egyértelműbb, differenciáltabb meghatározását, a térségi összefogás kiteljesítését, a választópolgárok érdekeinek és igényeinek megfelelő társulási rendszer kialakítását. Emellett szükségesnek tartja az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági helyzetének megszilárdítását, biztosabb, új alapokra helyezését, átláthatóbb és egyben kötöttebb finanszírozási rendszer kialakítását, az önkormányzatok adósságállományának hatékony kezelését, valamint mindezek érdekében a gazdálkodás ellenőrzésének szigorítását. 

A tervezet ismerteti az önkormányzati feladat- és hatásköröket, kitérve arra, hogy ezek a községnél, a városnál, a járásszékhely városnál, a megyei városnál, a fővárosnál és kerületeinél, valamint a megyei önkormányzatnál egymástól eltérőek lehetnek. A helyi önkormányzatok ellátandó feladatai közé sorolja a többi között a településfejlesztést, a településüzemeltetést, az egészségügyi alapellátást, az óvodai ellátást, a szociális alapellátást, a helyi adóval, gazdaságszervezéssel kapcsolatos feladatokat, valamint a helyi közösségi közlekedés biztosítását.

A dokumentum foglalkozik a fővárost és kerületeit érintő rendelkezésekkel is, jelezve, hogy a fővárosi, valamint a kerületi önkormányzatok önkormányzati alapjogaikat tekintve egyenlőek, feladat- és hatásköreik egymástól eltérnek. A javaslat szövege szerint a fővárosi önkormányzat a külön törvényben meghatározottak szerint ellátja mindazokat a terület- és településfejlesztési, valamint területrendezési és településüzemeltetési feladatokat, amelyek a főváros egészét, valamint több kerületét érintik, illetve amelyek "a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak". A kerületi önkormányzatok - törvény keretei között - önállóan gyakorolják a települési önkormányzatokat megillető valamennyi feladat- és hatáskört, amelyet törvény nem utal a fővároshoz és kizárólag egy kerületet érintenek.

A tervezet meghatározza a helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek jogait és kötelezettségeit és részletesen kitér az összeférhetetlenségükre. A javaslat külön fejezetben foglalkozik a helyi önkormányzatok társulásaival; a területszervezéssel, vagyis például önálló községek alapításával vagy települések egyesítésével; a helyi önkormányzatok gazdasági alapjaival. 

Az új önkormányzati törvény tervezetét csaknem 10 hónapos munka során készítette el a belügyminisztérium. A végleges javaslat közigazgatási egyeztetése október 10-én megkezdődött. A következő hetek politikai és szakmai egyeztetései után az Országgyűlés novemberben tárgyalja a törvényjavaslatot, és várhatóan még ebben az évben elfogadja.