A kormany.hu honlapra feltett dokumentum szerint az új ügyészségi törvény a hatályos szabályozáson alapjain nem változtat, továbbra is megőrzi az eddigi struktúrát, mely szerint az ügyészség bár nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos, független szervezet.

Az ügyészség szervezetrendszere szükségszerűen igazodik a bírósági szervezet felépítéséhez (járási ügyészségek, megyei szintű főügyészségek, fellebbviteli főügyészségek és Legfőbb Ügyészség), viszont megszűnnek a katonai ügyészségek, a katonai ügyészek az általános ügyészségi szervezetbe integrálva látják el a jövőben a feladataikat.

Az ügyészséget továbbra is a legfőbb ügyész vezeti, akinek hatásköre - az ügyészségnek az igazságszolgáltatásban betöltött sajátos helyzetét szem előtt tartva - bővül; a jövőben hangsúlyosabb szerepe lesz az egységes ítélkezés, joggyakorlat kialakításában is. A tervezet szerint az ügyészi illetményrendszer igazodik a bírói illetményrendszerhez, kifejezésre juttatva az ügyészi feladatok igazságszolgáltatásban betöltött szerepét, társadalmi jelentőségét és az ahhoz mért felelősséget.

Az ügyészség működésére vonatkozó szabályozás megújítása az ügyészség speciális feladatkörének, önálló alkotmányos szervezeti helyzetének szem előtt tartásával, Magyarország alaptörvényének szellemében történt - áll a törvénytervezetben.

Polt Péter legfőbb ügyész már szeptember elején kifejtette: az egységes ügyészi szervezetbe integrálódik a katonai ügyészség, hogy az ott felhalmozott tapasztalatok is segítsék a korrupció elleni küzdelmet. A katonai ügyészség 2012. január 1-jétől "a magyar ügyészség szerves részeként, attól nem elkülönülve" végzi tovább munkáját.