"A nemzeti egység lett a forradalom legfőbb sajátossága, a nemzet éppen abban az időben vált igazi közösségé, amikor a kommunista diktatúra megpróbálta az osztályharcra épülő gyűlölet ideológiájával szétzúzni az emberi létezés fundamentumát, az önazonosságot" - fogalmazott Réthelyi Miklós a kormány nevében mondott beszédében.

Hangsúlyozta: a kommunizmus nem ismerte el a természetes emberi közösséghez, sem az élet rendjét biztosító szokásokhoz, erkölcshöz, tradícióhoz való kötődést, kizárólag csak a párthoz való viszonyt legitimálta.

"Az 1956-os forradalom nemcsak a szabadságért folytatott harc volt, hanem mindazokért az értékekért való küzdelmet jelentette, amelyek értelmet adnak az emberi létnek, amelyek közösségi lénnyé, emberré és családtaggá tettek és tesznek  bennünket" - fogalmazott Réthelyi Miklós. Kijelentette: "1956 tehát a nemzeti egység ünnepe, annak a csodának a megtestesülése, amelyre 55 éve várunk újra".

Réthelyi Miklós azt mondta, "mindannyian 1956 örökösei vagyunk, hiszen 1956-tal kezdődött az 1989-es rendszerváltás". Ez a két évszám elválaszthatatlan egymástól - tette hozzá. Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke beszédében azt mondta: a Műegyetemen 1956-ban megfogalmazott 16 pont nem foglalkozott az egyetemistákkal, azok olyan pontok voltak, amelyekkel a nemzet többsége egyetértett.

A beszédeket követően koszorút helyezett el az egyetem hősi halottjainak emléktáblájánál többek között Réthelyi Miklós, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Sólyom László volt köztársasági elnök. Ezt követően Kovács András, a Műegyetem hallgatói képviseletének elnöke 1956-os forradalom hőseinek köszönetet mondott azért, hogy "tettükkel megalapozták azt a szabadságot", amelynek következményeként a ma fiataljai szabadon járhatnak a világban, szabadon szólhatnak, és szabad választásokon vehetnek részt.

Kovács András a készülő jogszabályokkal összefüggően az egyetemi hallgatók nevében "valódi nemzeti konzultációt" kért. "Nem tudunk olyan megoldásokat elfogadni, amelyekben csak a fiskális szempontok érvényesülnek" - jelentette ki Kovács András. A Budapesti Műszaki Egyetem diákgyűlésén 1956. október 22-én fogalmazták meg azt a 16 pontos kiáltványt, amely elindítója lett az október 23-i eseményeknek.