Mesterházy Attila szerint a házszabály és az MSZP-frakció szabályzata - a mandátumról való lemondáson kívül - a frakciótagság megszűnésének csak két esetét, a kilépést és a kizárást ismeri, azaz egyik sem ad lehetőséget a frakcióból való kiválásra.
Az MSZP elnök-frakcióvezetője a Molnár Csabának kedden írt levelében amellett érvel, hogy a szocialista frakció így csak a távozó tíz képviselő kilépését állapíthatta meg. Hangsúlyozza azonban, hogy a tíz politikus frakcióalakításhoz fűződő joga nem vitatható el, és a házelnöknek van elvi lehetősége arra, hogy az új frakció bejelentését tudomásul vegye. Molnár Csaba az MTI-nek úgy reagált: a házvezetés ezután nem hivatkozhat ürügyként a pártelnök hétfői levelére, ha meg akarja gátolni a Demokrata Párt frakciójának működését.
Molnár Csaba - aki vasárnap közölte Kövér Lászlóval, hogy vezetésével tíz képviselő megalakította a Demokrata Párt parlamenti frakcióját - kedden azt mondta, félreértésnek tartja, hogy Mesterházy arról tájékoztatta az Országgyűlés elnökét, hogy tíz politikus kilépett a szocialista képviselőcsoportból. Hangsúlyozta, ha kiléptek volna, Mesterházy Attila kezében lenne a kilépési nyilatkozatuk, ez azonban nincs így, mint ahogyan a kizárásukról sem döntött a frakció. A korábbi kancelláriaminiszter ezért tisztázó megbeszélésre hívta Mesterházy Attilát szerdára.
A pártelnök válaszlevelében aláhúzta: a házszabály alapján a képviselőcsoportban bekövetkezett változásokat az Országgyűlés elnökének be kell jelenteni. Hozzátette: a távozó tíz képviselő - Baracskai József, Ficsor Ádám, Gyurcsány Ferenc, Kolber István, Molnár Csaba, Oláh Lajos, Szűcs Erika, Vadai Ágnes, Varju László és Vitányi Iván - közlése szerint munkájukat nem az MSZP frakciójában akarják folytatni.
"A nyilvános bejelentés egyértelmű voltára tekintettel a kilépési nyilatkozatot a frakció formai kötöttség nélkül elfogadta" - jegyezte meg Mesterházy Attila. Levelében a házszabályt idézve azt is leszögezte: "azon túlmenően, hogy az országgyűlési képviselő lemondhat a képviselői mandátumáról, a házszabály a frakciótagság megszűnésének csak két esetét, a kilépést és a kizárást ismeri".
A meglévő frakcióból való kiválás esetét - folytatta - sem a házszabály, sem a frakciószabályzat nem tartalmazza. Véleménye szerint így - mivel a távozó képviselőket nem zárták ki - az MSZP-frakció csak a képviselők kilépését állapíthatta meg, és ezt egyhangúlag meg is tette, arra hatalmazva fel őt, hogy a tényt jelentse be az Országgyűlés elnökének.
Mesterházy Attila azonban ettől függetlenül úgy véli, hogy - figyelembe véve az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatát - a távozó tíz országgyűlési képviselő frakcióalakításhoz való joga nem vitatható el. "Az Országgyűlés elnökének van elvi lehetősége arra, hogy az 1996-ban egyszer már igénybe vett értelmezést alkalmazza és az új frakció bejelentését tudomásul vegye. Reális feltételezés az is, hogy az elnök a házszabály értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalását kérje arról, hogy a 6 hónapos várakozási időt az új frakciónak ki kell-e töltenie" - tette hozzá.
Molnár Csaba úgy reagált: megítélése szerint sikerült tisztázniuk "a félreértést", Mesterházy Attila levele ugyanis világossá teszi, hogy a tízek frakcióalakításához való joga nem vitatható el. "Ezt tekintem az MSZP utolsó nyilatkozatának ebben az ügyben" - mondta, megjegyezve: a Ház vezetése ezután nem hivatkozhat ürügyként a pártelnök hétfői levelére, ha meg akarja gátolni a Demokrata Párt frakciójának működését.
Molnár Csaba - aki hangsúlyozta, hogy munkájukat továbbra sem tudják ellátni, mivel a parlamenti honlapon függetlenként, az ülésteremben viszont MSZP-s képviselőként tüntetik fel őket, noha ők sem függetlennek, sem szocialistának nem tekintik magukat - egyébként újabb levelet küldött Kövér Lászlónak. Ebben azt írta: figyelemmel a tíz érintett képviselő nyilatkozatára - amely szerint nem léptek ki az MSZP-frakcióból, hanem tagságuk egy új képviselőcsoport létrehozásával szűnt meg - és Mesterházy Attila fenti véleményére, az alkotmányügyi bizottság 1996. márciusi, az MDNP ügyében hozott állásfoglalása most is alkalmazandó. "Mindezek alapján ismételten kérem, hogy a Demokrata Párt képviselőcsoportjának működési feltételeit biztosítani szíveskedjék" - zárul a levél.
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy az MSZP-ből kilépve Demokratikus Koalíció néven új, nyugatos, polgári balközép pártot alapítanak a már létező Demokrata Párt bázisán, annak nevét, alapszabályát és vezetőségét is megváltoztatva. Közölte továbbá, hogy az MSZP-ből vele együtt távozó politikusok létrehozták a párt parlamenti frakcióját.
Az Országgyűlés házszabálya a frakciók megalakításával kapcsolatban azt rögzíti, hogy az ugyanazon párthoz tartozó képviselők - legalább tízen - képviselőcsoportot hozhatnak létre. Rendelkezik arról is, hogy a valamely frakcióból kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, s aki függetlenné vált, csak hat hónap elteltével csatlakozhat képviselőcsoporthoz.
Az alkotmányügyi bizottság 2009 márciusában általános érvényű állásfoglalást fogadott el, amely szerint a féléves kötelező függetlenség nemcsak a már létező frakcióhoz való csatlakozásra, hanem egy új frakció megalakulásában való részvételre is vonatkozik. Ugyanakkor 1996-ban volt már példa arra, hogy új frakció alakításakor a képviselőknek nem kellett fél évet a függetlenek között tölteniük: az MDF-ből kiváló honatyák így azonnal létrehozhatták a Magyar Demokrata Néppárt frakcióját. Akkor a 27 tagú alkotmányügyi bizottság 23 igen szavazattal úgy foglalt állást, hogy az MDNP országgyűlési képviselőcsoportja a házszabálynak megfelelően alakult meg.
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Hosszú távon nem fenntartható az, hogy a bankok negatív kamatfelárral nyújtanak lakáshiteleket, az egyre kisebb önerő és az egyre nagyobb hitelek azonban nem jelentenek a korábbinál nagyobb kockázatot.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Egy Facebook-csoportba töltötték fel a felvételt.
Szekér Gergő szerint hazugságvizsgálóra kötötték.
