Idén eddig három hajléktalan halt meg kihűlés miatt a fővárosban Matlári Ferenc, a Menhely Alapítvány szóvivőjének tudomása szerint. Őket már holtan találták meg, arról viszont nincs statisztika, mennyien lehetnek azok, akiket kihűléses tünetekkel kórházba vittek, és már nem tudtak rajtuk segíteni.

Az utcai ellátó szolgálatok jelenleg azon dolgoznak, hogy segítsenek helyet találni azoknak a fedél nélkül élőknek, akik szállóra szeretnének menni. A beszámolójuk alapján egyelőre nincsenek nagy arányú, járványszerű megbetegedések a hajléktalanok között, de ez csak annak tudható be, hogy összességében eddig enyhe volt az időjárás.

Végzetes betegségek

Az olyan betegségek, mint például az influenza sokkal több áldozatot szednek a hajléktalanok közül, hiszen általánosan elmondható, hogy ezek az emberek leromlott egészségi állapotban vannak. Ez annak is betudható, hogy ritkán jutnak egészségügyi ellátáshoz. Részben, mert sokan nem is tudják, hol kaphatnának ellátást, másrészt pedig a szégyenérzet miatt nehezen szánják rá magukat, hogy orvoshoz forduljanak. A fővárosban jelenleg körülbelül 1200 olyan férőhely van, ahol átmenetileg, éjszakára védelmet nyújtanak a hajléktalanoknak a hideg, a kihűlés ellen – mondta el a hvg.hu érdeklődésére Matlári Ferenc.

Otthon nélkül a mínuszokban - nézze meg képeinket!

Stiller Ákos

Azt viszont nem tudni biztosan, hogy a jelenlegi férőhelyeket ki tudják-e majd bővíteni. A krízishelyek finanszírozását ugyanis az önkormányzat és a kormány segítségével az Összefogás Közalapítvány közreműködésével oldják meg, azonban - ahogy Matlári fogalmazott - a kifizetések idén biztosan csúsznak. A fővárosi éjjeli menedékhelyek már most is 100 százalékos kihasználtsággal működnek, így megjósolhatatlan, mi történik, ha beköszönt az igazi fagy. Ha lenne elég pénz, a kibővítés plusz 3-500 férőhelyet jelentene a meglévő körülbelül 1200 budapesti hely mellé, ennél azonban jóval több hajléktalan szorulna rá az éjszakai menedékekre. Egy átlagos téli éjszakán, amikor a kibővített kapacitást is maximálisan kihasználják, még körülbelül 1500-3000 hajléktalan van főváros közterületein, akik egyéb, lakás céljára nem alkalmas helyen húzzák meg magukat a fagy elől reggelig, például használaton kívüli pincékben.

Az Összefogás Közalapítvány állítólag ígéretet tett arra, hogy az érintett szervezetek megkapják a támogatáshoz szükséges pénzt, és addig is arra kérték őket, hogy előlegezzék meg a bővítéshez nélkülözhetetlen összeget. Ez azonban irreális kérés: az elmúlt években „nagyjából stagnált, de inkább csökkent a normatíva, amiből e szervezetek fenntartják magukat, így a megelőlegezés lehetősége szinte teljesen kizárt”. „Űrbalettet kell bemutatniuk, hogy kijöjjenek ennyi pénzből” – fogalmazott a szóvivő.

Tarlós István főpolgármester és Pintér Sándor belügyminiszter ugyan ígéretet tettek arra, hogy igyekeznek még idén megnyitni három plusz éjjeli menedékhelyet, összesen körülbelül 300 fős befogadóképességgel, de ahogy a szóvivő fogalmazott, „ez segít, de nem oldja meg a problémát”. A Menhely Alapítvány egyelőre abban reménykedik, hogy az időjárás a kevesebb pénzt idén barátságosabb téllel kompenzálja majd, így nem lesz annyi kihűlés, mint tavaly.

Stiller Ákos

Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai igazgatóhelyettese a hvg.hu kérdésére elmondta, hogy az utcai szolgálatoknál 2012. január elsejétől komoly változás várható, ezeknek a finanszírozási rendszerét ugyanis jövőre pályázati úton fogják megoldani. Egy utcai szolgálatra éves szinten eddig körülbelül 4,5 millió forintot költöttek – ebből fizettek szolgálatonként két utcai segítőt, valamint a gépkocsit, az üzemanyagot és az egyéb járulékos költségeket. A pályázati rendszerre való átállás miatt bizonytalan a szolgálatok helyzete, ugyanis valószínűsíthető, hogy a jelenleginél kevesebb, 3 millió forint körüli összegű támogatáshoz jutnak majd évente, ami az utcai szolgálatok megszűnését eredményezné. A pályázatok jelenleg elbírálás alatt vannak, de azt már most lehet tudni, hogy ha csökken a finanszírozás, a szolgálatok nem fogják aláírni a szerződéseket, ami azt jelenti, hogy akár egész kerületekben, városokban megszűnhetnek az ilyen szolgálatok.

Eltűnhet az utcai szociális munka

A Hajléktalanokért Közalapítvány is súlyos finanszírozási gondokkal küzd, idén július elseje óta ugyanis nincs működési szerződésük a vidéki diszpécserekkel, akikhez befuthatnának a lakossági bejelentések. Több vidéki diszpécser jelezte, ha a helyzeten nem tudnak változtatni, 2012. január elsejétől nem fogják folytatni a munkát.

Az utcai szociális munkások vitaminokat, ételt, ruhát, takarót visznek a hajléktalanoknak, és ha ezekre a feladatokra nem jut elég ember, az még több kihűléses halálesetet eredményezhet. Maltári Ferenc szerint tavaly már kevesebb kihűléssel kezelt hajléktalant tudtak megmenteni a kórházakban, mint korábban, hiszen nagyon le volt gyengülve a szervezetük, és ha az utcai szolgálatosok sem tudnak majd segítséget nyújtani, az arány csak rosszabbodni fog.