A TEK felhívta a környéken lakók és tartózkodók figyelmét, hogy csupán gyakorlat zajlik, nem történt valódi bűncselekmény. A gyakorlat célja, hogy a műveleti egységek egy éles, valódi helyzethez hasonló környezetben végezzék a felkészülést, illetve a társszervekkel való együttműködést.

Az akcióban a Terrorelhárítási Központ műveleti egységei, a Budapesti Közlekedési Zrt., az Országos Mentőszolgálat, a Főpolgármesteri Hivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság munkatársai vesznek részt.

A gyakorlat nem érintette a metróközlekedést, mert üzemzárás utánra időzítették, így nem okozott gondot a közlekedőknek.

A gyakorlat alapszituációja az volt, hogy egy ember fegyvert szerzett, lejutott a metróba, ahol megölt több embert is, köztük egy rendőrt, és elbarikádozta magát az egyik áramtalanított szerelvényben, túszai vannak, túsztárgyalók tartják vele a kapcsolatot. Az aluljáróban, illetve a metrómegállóban több "vérző" sérült, illetve egy "halott" rendőr volt. A helyszínre érkeztek a Terrorelhárítási Központ kommandósai, illetve a mentősök, és megkezdték a sérültek ellátását, valamint a túszejtő elfogását.

Hajdú János, a TEK főigazgatója a gyakorlat során tartott sajtótájékoztatón elmondta: a metrómegálló az egyik legnehezebb helyszín a feladat végrehajtása szempontjából, néhányan pedig az akció közben meg is sérültek.

A főigazgató hangsúlyozta, rengeteg hibát követnek el egy ilyen gyakorlat alkalmával, az elemzés és kiértékelés utáni következő hasonló gyakorlatban pedig igyekeznek kiküszöbölni ezeket. "Az az izgalmas, hogy mit szúrtunk el, és hol kell javítani" - mondta.

Hajdú János elmondása szerint a műveleti egységek csak annyit tudtak, hogy metrógyakorlat van, de a konkrét szituációt nem ismerték előre, a riasztást követően a helyszínre érkezés alatt volt idejük megtervezni az akciót.

Mártai István, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója azt mondta: a sérültek ellátása begyakorolt feladat, a különlegesség az, hogy olyan helyszínen kell dolgozniuk, ahol teljesen mások a szabályok, mint egy balesetnél. Hiába látnak egy sérültet, a terrorelhárítás a parancsnok, ők szabják meg a feltételeket, ezt a dolgozóiknak el kell fogadniuk - tette hozzá.

Az Országos Mentőszolgálat közleménye szerint az élethűen szimulált helyzetben a mentők is „éles riasztást” kaptak és az eset várható súlyosságával arányosan, már első lépcsőben nyolc mentőegységet, köztük több eset és rohamkocsit indítottak a helyszínre. A gyakorlat során a mentők munkájának minden elemét, a gyorsaságot, a szakszerűséget, a biztonságot és a kommunikációt, együttműködési képességet is ellenőrizték, sőt a helyszíni munkával párhuzamosan a mentésirányító központ gondoskodott a várhatóan nagy számú sérült kórházi elhelyezéséről is.

Az ügyeletes kórházak visszajelzése szerint akár húsz életveszélyes és száznál is több könnyebb sérült azonnali kórházi elhelyezésére volt lehetőség, mely kapacitást szükség esetén tovább növeltek volna. Az OMSZ szerint a hajnalig tartó gyakorlaton a mentők kiválóan helytálltak, a megszerzett tapasztalatokat pedig minden résztvevő rendkívül hasznosnak értékelte.

Tarlós István főpolgármester, aki egyben a Fővárosi Védelmi Bizottság elnöke is, úgy nyilatkozott: életszerű volt a gyakorlat, tudni kell, hogy "elég egyetlen őrült, hogy bajt csináljon". Hozzátett:e megnyugtató volt az a felkészültség, amivel a TEK csapata kezelte a helyzetet.

Szeptemberben a TEK műveleti egységei Budapesten a IV. és a X. kerületben is gyakorlatoztak.