szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az új szabályok alapján működő Alkotmánybíróság kevésbé lesz képes alkotmányvédelmi feladatainak ellátására, ezáltal növekszik a parlament hatalma és gyengül az alapvető jogok védelme - ez derül ki az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért által készített elemzésből, amelyben az Alkotmánybíróságról szóló törvény javaslatát vizsgálták.

A három szervezet elemzésében megemlítette, hogy a törvényjavaslatot a kormány helyett egy országgyűlési bizottság nyújtotta be, ez önmagában sérti az Alaptörvényt. Így - a már megszokott módon - elmaradt a szakmai és társadalmi egyeztetés.

A törvényjavaslat a parlamenti többség kezébe teszi az Alkotmánybíróság tagjainak jelölési lehetőségét, így az sem a jelölt mögötti politikai konszenzust, sem a jelölt szakmai alkalmasságának figyelembe vételét nem garantálja. Ezért politikailag nyilvánvalóan elkötelezett személyek továbbra is megválaszthatóak lesznek.

Az Alaptörvénnyel is ellentétes az a rendelkezés, hogy ha a testület új tagját az Országgyűlés határidőre nem választja meg, a lejárt megbízatású alkotmánybírók hivatalban maradnak. A szabály alapján így egyes alkotmánybírák „örökös tagságot” nyerhetnek el a testületben.

Dudás Szabolcs

A javaslat feltűnő részletességgel szabályozza az elnöki juttatásokat, a mobiltelefon és két személygépkocsi használatától az elnök rokonainak üdülőhasználati jogáig, arról azonban, hogy milyen határidőket kell tartania az Alkotmánybíróságnak az eljárása során, egy szót ejt: az eljárás hosszának "ésszerűnek" kell lennie.

A polgárok a jövőben csak az alkotmányjogi panasz útján fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz. A szervezetek szerint annak érdekében, hogy az alkotmányjogi panasz hatékonyan és egyenlő feltételekkel biztosítson egyéni alapjogvédelmet, el kell hárítani a befogadhatósága elé állított indokolatlan akadályokat, így el kellene törölni a kötelező jogi képviselet előírását, és a “visszaélésszerűen gyakorolt indítványozási jog” miatti félmilliós eljárási bírsággal való fenyegetést is, amely ellen még a jogorvoslat sem biztosított.

A három szervezet úgy véli, a javaslat elfogadása esetén az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő eljárások (körülbelül 1600 ügy) szinte mindegyike magától megszűnik, ez pedig azt eredményezi, hogy alkotmányellenes szabályok hosszabb ideig a jogrendszer részei maradhatnak. 2012. január 1-je után az akkor már nem jogosultak által korábban benyújtott indítványokkal támadott jogszabályok alkotmányjogi panasz útján később visszakerülhetnek az Alkotmánybíróság elé, de ehhez sajnos az kell, hogy a korábbi indítványozó előbb végigjárjon egy hosszadalmas jogi eljárást és elszenvedje az orvoslandó alapjogsérelmet.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!