A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Úgy tűnik, nem kell aggódnia azoknak az országgyűlési képviselőknek, akik lézerblokkolóval szerelték fel autójukat. A lézerblokkoló használata eddig jogellenes volt, a héten azonban az ügyészség saját álláspontját változtatta meg ebben az ügyben.
Egy 35 éves békéscsabai autós ellen azért emeltek vádat, mert 2010 októberében akadályozta a rendőrségi traffipax-berendezés működését a blokkolóval. A bűncselekmény megnevezése számítástechnikai rendszer elleni vétség volt, amely akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. A vádlott az eljárás során arra hivatkozott, hogy a berendezést 2010 tavaszán vette 50 ezer forintért, az üzletben szerelték be a gépkocsijába, és ő utána nem is foglalkozott vele. Az eljárás során a szakértők arról vitatkoztak, hogy egy sebességmérés zárt számítástechnikai rendszernek minősül-e.
Az ügyészek sem egységesek
A vádat képviselő ügyészség álláspontja sem volt egységes. A Békés megyeiek véleménye szerint megvalósult a számítástechnikai rendszer elleni vétség, mivel a „blokkoló működésének a lényege abban áll, hogy a lézersugarat észlelve a mérőműszer számára 'értelmezhetetlen' választ küld”. A Legfőbb Ügyészség (LÜ) Kiemelt Ügyek Főosztálya ezt az álláspontot 2011 áprilisában tévesnek mondta. Az LÜ álláspontja szerint ugyanis a lézerblokkoló nem a számítástechnikai rendszer működését, hanem az adatbevitelt zavarja meg.
Nagy fekete audi, lézerblokkoló - nem hiányozhat egy képviselő kelléktárából
Horváth Szabolcs
Ez alapján a Gyulai Városi Bíróságon folyó per október 27-ei tárgyalásán a vádhatóság képviselője jelentette be, hogy ejtik a vádat. A felek ezt tudomásul vették, így a bíróság határozatban szüntette meg a büntetőeljárást. A csaknem félmilliós bűnügyi költséget pedig az államnak kell állnia.
Lázár és Gubcsi lézerblokkolós ügye
A legfőbb ügyészségi állásfoglalás immár utólag, de mentesíti a Fidesz frakcióvezetőjét, Lázár Jánost, aki februárban az után adta vissza szolgálati – harmincmillió forintos, havi hatszázezer forintért bérelt – 450 lóerős Audi S8-asát, hogy kiderült, az autóra az ő tudtával szerelték fel a lézerblokkolót. Lázár János akkor azt hangoztatta, hogy törvényes keretek között használta a berendezést, de kijelentette azt is, hogy az új autójában nem lesz lézerblokkoló.
A Fidesz frakcióvezetője után idén szeptemberben nagy port kavart a HM Zrínyi Média Kft. ügyvezető igazgatójának lézerblokkolós ügye is. Gubcsi Lajos szolgálati terepjárójára ugyanis még nyáron szerelték fel a sebességmérőket zavaró elektronikai eszközt. Amikor ezt az Index szóvá tette, a HM Zrínyi Média irányítója azt állította, hogy "megtévesztési céllal szereltette fel a lézerblokkolót". Gubcsi arra hivatkozott, hogy számos alkalommal jelentek meg a céggel kapcsolatban olyan írások, amelyekhez kizárólag valamelyik belső munkatárs szolgálhatott információval, és ő ezt az embert akarta megtalálni. A magyarázkodás után nem sokkal Gubcsi Lajos lemondott a HM Zrínyi Média vezetéséről.
A lézerblokkoló és a radardetektor használata kapcsán Jámbor István alezredes, az ORFK közlekedésrendésze az Indexnek arról számolt be, hogy a berendezések 2003-ban lekerültek arról a listáról, amely 1993 óta a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök között sorolta fel azokat mint sebességmérő-készüléket jelző vagy zavaró eszközt.
