Expozéjában Gulyás Gergely elmondta: az indítvány jóváhagyásával négy évtizedes mulasztását pótolhatja a törvényhozás, a magyar jog részéve téve az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségét kimondó, 1968-ban New Yorkban elfogadott egyezmény tartalmát.

Kiemelte azonban, hogy nem pusztán jogtechnikai változtatásról van szó, az előző rendszer bűneivel szembeni méltányos büntető igazságtétel lehetőségét akarják megnyitni, alkotmányos eszközökkel, szűk kör esetében.

A fideszes politikus azt mondta, szerencsés ha egy diktatúra bukása után legkésőbb egy évtizeddel belül megtörténik a felelősségre vonás, de ha nem, húsz év elteltével sem indokolatlan "helyes választ adni". Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy az új alaptörvény tagadja a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.

Gulyás Gergely kifejtette: el kell utasítani a kettős mércét, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy amíg az egyik szélsőséges eszme nevében elkövetett bűncselekmények miatt hat és fél évtized elteltével is büntetőeljárást indítanak, addig ma is "magas állami nyugdíjon, békében tengethetik mindennapjaikat azok, akik (...) legmagasabb szintű elrendelői és közreműködői voltak az '56-os forradalmárok Magyar Szocialista Munkáspárt általi legyilkoltatásának és bebörtönzésének".

"Képzeljük el a fordítottját annak, ami ma a magyar valóság. Elfogadhatónak találná-e bárki, hogy amíg egy végül megalapozatlannak bizonyuló vád alapján büntetőeljárás folyjon egy közkatonával szemben a kommunista rémuralom alatt elkövetett bűntett miatt, addig Szálasi helyettese a Rózsadombon, magas nyugdíjjal élvezi a békés öregkort?" - fogalmazott.

Gulyás Gergely szerint aki nem egyenlő mércével méri a két tömeggyilkos diktatúrát, azokat segíti, akik bármelyiket relativizálni próbálják. Ezért - mondta - abban bízik, hogy javaslatát, amelynek kidolgozásáért Gellért Ádám nemzetközi jogásznak mondott köszönetet, minden parlamenti párt támogatni fogja.