A házelnök felkérésére az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága foglal állást - várhatóan jövő hétfőn - az MSZP-ből távozott tíz képviselő frakcióalakítási kezdeményezéséről.
Kövér László a házbizottság csütörtöki ülésén jelezte, "határozott véleménye van" Molnár Csaba és kilenc képviselőtársa frakcióalakítási kezdeményezéséről, de alkalmazkodva az eddigi parlamenti gyakorlathoz, illetve annak érdekében, hogy ez ne az ő személyes döntése legyen, az ügyet kiadta megvizsgálásra az alkotmányügyi bizottságnak, amely várhatóan hétfőn ülésezik és dönt a kérdésben - tájékoztatta az MTI-t Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke.
Hozzátette, hogy a házelnök a helyzet rendezésének meggyorsítása érdekében addig is azt kérte: az MSZP-frakció, konzultálva a kilépett képviselőkkel, jelölje meg, hogy mely bizottsági helyeit engedi át. A szocialista képviselőcsoport javasolta, hogy a kilépett képviselők az ülésterem egyes páholya előtti utolsó sorokban foglaljanak helyet, a házelnök pedig azt kérte, hogy az üléstermi elhelyezéssel kapcsolatban is egyeztessenek egykori frakciótársaikkal - ismertette a házbizottság ülésén történteket Altorjai Anita.
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a közelmúltban jelentette be, hogy az MSZP-ből kilépve Demokratikus Koalíció néven új, nyugatos, polgári balközép pártot alapítanak a már létező Demokrata Párt bázisán, annak nevét, alapszabályát és vezetőségét is megváltoztatva. Közölte továbbá, hogy az MSZP-ből vele együtt távozó politikusok létrehozták a párt parlamenti frakcióját, amelynek vezetője Molnár Csaba volt kancelláriaminiszter.
Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője arról tájékoztatta a házvezetést, hogy tíz képviselő - Baracskai József, Ficsor Ádám, Gyurcsány Ferenc, Kolber István, Molnár Csaba, Oláh Lajos, Szűcs Erika, Vadai Ágnes, Varju László és Vitányi Iván - kilépett az MSZP képviselőcsoportjából. Molnár Csaba viszont azt hangsúlyozta, hogy nem léptek ki, és ki sem zárták őket, frakciótagságuk így az új képviselőcsoport létrejöttével szűnt meg, azaz nem kell fél évre a függetlenek közé ülniük, hanem azonnal önálló frakcióként működhetnek.
Az Országgyűlés házszabálya a frakciók megalakításával kapcsolatban azt rögzíti, hogy az ugyanazon párthoz tartozó képviselők - legalább tízen - képviselőcsoportot hozhatnak létre. Rendelkezik arról is, hogy a valamely frakcióból kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, s aki függetlenné vált, csak hat hónap elteltével csatlakozhat képviselőcsoporthoz.
Az alkotmányügyi bizottság 2009 márciusában általános érvényű állásfoglalást fogadott el, amely szerint a féléves kötelező függetlenség nemcsak a már létező frakcióhoz való csatlakozásra, hanem egy új frakció megalakulásában való részvételre is vonatkozik.
Ugyanakkor 1996-ban volt már példa arra, hogy új frakció alakításakor a képviselőknek nem kellett fél évet a függetlenek között tölteniük: az MDF-ből kiváló honatyák azonnal létrehozhatták a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) frakcióját. Akkor a 27 tagú alkotmányügyi bizottság 23 igen szavazattal úgy foglalt állást, hogy az MDNP országgyűlési képviselőcsoportja a házszabálynak megfelelően alakult meg.
Ha kiskorúak szexuális bántalmazásáról van szó, a magyar rendőrség nem ismeri az „alacsony szintű” elkövetés fogalmát, és a bíróság is szigorú lehet. Szakértőket kérdeztünk az internetes kísértések kockázatairól.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Szombat óta újra fellángoltak a tiltakozások, vasárnap éjjel és hétő hajnalban a tüntetők több helyen barikádokat emeltek.
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.
Ha a kérelem átmegy, akkor csak Mészáros vagyonkezelője nyomtathatja majd például pólóra a kifejezést.
Az elmúlt negyven évben csak egyszer volt itt ilyen erejű földmozgás.
