Ma a bíróságokról vitáznak a képviselők

Az igazságszolgáltatást érintő sarkalatos törvényekről folytat ma általános vitát az Országgyűlés.

  • MTI MTI
Ma a bíróságokról vitáznak a képviselők

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló előterjesztés koncepcióját Áder János fideszes európai parlamenti képviselő dolgozta ki az igazságügyi tárcával közösen, és az utóbbi nyújtotta be a parlamentnek.

Eszerint elválik egymástól a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. A hivatal elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelné és véleményezné, igazgatási feladatok nélkül.

A bírósági rendszer négyszintű maradna, az alsóbb szinteket megyei és városi bíróságok helyett törvényszékeknek és a járásbíróságoknak neveznék. Ezeken kívül közigazgatási és munkaügyi bíróságok működnének különbíróságként.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat - amelyet a bírósági szervezetrendszerről szólóval együtt tárgyal ma a Ház - újdonsága, hogy a bírókat háromévenként egy évre hozzájárulásuk nélkül másik szolgálati helyre lehetne kirendelni.

Az ügyészségi törvény szintén ma a parlament elé kerülő tervezete szerint a legfőbb ügyész részt vehetne a Kúria ülésein. Emellett, a büntetőeljárási törvény nyári módosításának megfelelően, kiemelt ügyekben eldöntheti, hogy mely bíróságon emel vádat.

Változtatna a javaslat a katonai büntetőeljárásban az ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályokon is, miután a katonai ügyészségek 2012. január 1-jén megszűnnek, illetve az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak.

A hvg.hu-nak nyilatkozó Baka András szerint az új tervezetből teljesen hiányoznak a fékek, az MSZP szerint pedig a törvényjavaslat egyenesen alktományellenes.

Pride után: megpróbálják-e börtönbe küldeni Karácsony Gergelyt?

Pride után: megpróbálják-e börtönbe küldeni Karácsony Gergelyt?

Nem csak a Pride-felvonulás előtt volt erősen kusza a jogi helyzet, a demonstráció után is egymást érik a kérdések. Ha az utolsó pillanatig bírsággal riogatták a résztvevőket, akkor mi, miért és kinek az utasítására változott a menet napjára? Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.