Borsik János szerint a Munka törvénykönyvének tervezetében célként van megfogalmazva, hogy a munkáltatók minél kisebb kockázattal vehessenek fel munkavállalót és minél kisebb kockázattal válhassanak meg tőle. Ha semmit nem tudnánk a Munka törvénykönyvének tervezetéről, ez a megfogalmazás önmagában is komoly fenyegetés - fűzte hozzá.

A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: a jövő évben több ok miatt is keresetcsökkenés éri a munkavállalókat, mert egyrészt megváltozik a műszakpótlék, valamint kivezetik az adójóváírást. A polgári jogi szerződés felé próbálja a kormány eltolni a munkaszerződéseket, ami más jogág, mint a munkajog - mondta Borsik János, aki szerint egyértelmű, hogy soha nem lesz egyenlő státusz a munkavállaló és a munkáltató között, mert a munkáltató gazdasági erőhatalommal rendelkezik.

Stiller Ákos

Véleménye szerint ha a beterjesztett Mt.-t elfogadják, akkor a munkáltatók gazdasági erőhatalma jogi erőhatalommal is párosul, márpedig a mindenkori kormányoknak az lenne a dolga, hogy ne növekedjen a munkavállalók kiszolgáltatottsága. Komoly hibának nevezte, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsot gyakorlatilag felszámolta a kormány.

A munkavállalókat az is hátrányosan érinti, hogy megtámadja a tervezet a kollektív szerződéseket, újra visszacsempészi az üzemi megállapodás jogintézményét - utalt a szakszervezeti vezető az első Orbán-kormány időszakában bevezetett jogintézményre.

További hátrányként említette, hogy az új Mt. elfogadása esetén a helyi szakszervezeti munka is lehetetlen helyzetbe kerül, mert a 10 százalékos munkaidő kedvezmény nem lesz elegendő az érdemi szakszervezeti munka elvégzésére. Fontos és pontos információkhoz juthatna a kormány, ha leült volna a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal érdemi tárgyalásra - mondta végezetül Borsik János.