A városvezetők – akik a Fidesz–KDNP-frakciószövetségben csaknem százan vannak – nyilvánvalóan megkérik az árát a 2012-es költségvetés, illetve az adótörvények megszavazásakor annak, hogy 2014-től már nem lehetnek parlamenti képviselők – írja a Népszabadság.
Ilyen az „adószabadság” elvének a meghirdetése. Ragaszkodnak ahhoz, hogy az önkormányzatok mozgástere jóval nagyobb legyen: ők dönthessék el, hogy mire és mekkora mértékű adót vetnek ki, a helyi szociális viszonyokhoz igazodva. Korlátokat azért állítanának, így a vállalkozások adóterhe csak meghatározott arányban lenne növelhető egyik évről a másikra, valamint helyi adó nem sújthatná azt a jövedelmet, amit az állam már adóztat.
Pataky Zsolt
A legtöbb vitát kiváltó ingatlanadónál minden bizonnyal sikerül elérniük, hogy ne vezessék be a forgalmi érték 3 százalékát elérő plafont - teszi hozzá a lap. A Bajnai-kormány idején, 2009-ben tervezett általános, sávos ingatlanadó legalacsonyabb kulcsának csaknem tízszeresét megcélzó kormányzati tervhez több módosítást is benyújtottak sebtében a fideszes képviselő-polgármesterek. Van, aki az eredeti állapotokat állítaná vissza, mások pedig azt limitálnák, hogy egyik évről a másikra mekkora mértékben lehet emelni az adót.
Noha a hajdúszoboszlói frakcióülésen nem született hivatalos frakciódöntés az összeférhetetlenségről, a kormány által szerdán jóváhagyott önkormányzati törvénytervezet már tartalmazza azt. Az előző, a Belügyminisztérium honlapjára pár hete feltett változat a Népszabadság szerint még nem említette konkrétan az összeférhetetlenséget. A polgármesterek ugyanakkor ezt tudomásul veszik, noha nem örülnek neki. Lázár János Fidesz-frakcióvezető felvetette: ha a polgármesterekre kimondják az összeférhetetlenséget, az legyen érvényes az állami intézményvezetőkre, például a kórházigazgatókra is.
