Az összesen körülbelül 21 500 lakcím, illetve az ott lakók arányosan képviselik az ország valamennyi megyéjét, illetve fővárosi kerületét, így reális képet kapnak a népszámlálás munkájának színvonaláról. 

Az akcióval a kitöltött kérdőívek tartalmi pontosságát is mérik, azaz azt, hogy mennyire felelnek meg a valóságnak az állampolgárok által közölt adatok – mondta Virágh Eszter, a KSH népszámlálási szóvivője pénteken.

Stiller Ákos

A kiválasztott lakcímeken élők ezúttal is egy lakás- és egy személyi adatlapot válaszolnak meg, amelyek mindössze 5, illetve 9 kérdést tartalmaznak, így lényegesen rövidebbek az októberben kitöltött kérdőíveknél. A felmérés módszere annyiban tér el az októberben zajlott népszámlálástól, hogy ezúttal kizárólag az összeírónak lehet válaszolni a kérdésekre.

A szóvivő kitért arra: az összeírókat és a munkájukat irányító-ellenőrző megyei szervezőket a legjobban teljesítők közül válogatják ki, mégpedig úgy, hogy az utóvizsgálat során az érintettek nem teljesíthetik feladatukat ugyanabban a körzetben, mint ahol a népszámlálást végezték.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ezzel biztosítani kívánja az utóvizsgálat módszertani függetlenségét, és azt, hogy az esetleges statisztikai torzítások megszűnjenek. A népszámlálások minőségellenőrzését egyébként valamennyi tagállam számára előírja egy uniós rendelet - tette hozzá Virágh Eszter.