A bv-intézményrendszerének kapacitása az elmúlt időszakban mintegy három százalékkal növekedett - közölte az Index megkeresésére a Belügyminisztériumban (BM), amelynek adatai szerint a fogvatartottak létszáma jelenleg megközelíti a 17 450 főt, ami országosan 138 százalékos kihasználtságot jelent. A telítettség az előzetesen letartóztatottak elhelyezésére szolgáló megyei börtönökben, Észak- és Kelet-Magyarországon, a fővárosban és Baranya megyében a legnagyobb.

A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Gyorskocsi utcai épületét idén nyáron adták át, a részleges felújítás után pedig 237-tel nőtt a férőhelyek száma. 2010-ben az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet két, 2009-ben bezárt solti körletét nyitották meg újra, ahol 328 elítéltet tudnak elhelyezni, ezeken kívül pedig az elmúlt években további kapacitásbővítések történtek: két börtön is épült PPP-projektként, azaz a köz- és magántőke közös finanszírozásában Tiszalökön és Szombathelyen, amelyek 1500 új férőhelyet jelentettek.

A minisztériumnál a lap rákérdezett arra is, hogy biztosítani tudnák-e a feltételeket megnövekedett rablétszámnál is, amire azt válaszolták, hogy a büntetés-végrehajtás folyamatosan működteti az úgynevezett telítettség-kiegyenlítő programját, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy az előzetesen letartóztatottakat a kevésbé telített intézetekbe szállítják.

Azok a hajléktalanok azonban, akik a megfizethetetlen összegű bírságot nem tudják leróni, nem valószínű, hogy Budapesten, vagy a kevésbé telített bv-intézetekben kerülnének elzárásra. Ugyanis a pénzbírságot helyettesítő, elzárás végrehajtásáról szóló hatályos rendelet meghatározza, hogy melyik bv-intézetben lehet végrehajtani a büntetést: eszerint Budapestről azok a férfiak, akiket elzárásra ítélnek Baracskára, a nők pedig a pálhalmai bv-intézetbe kerülnek.

De nem csak a hajléktalanok miatt lehetnek zsúfoltak jövőre a börtönök, a jövő áprilistól hatályba lépő új szabálysértési törvény szigorításával ugyanis átalakul a szabálysértés miatt kiszabható büntetések végrehajtása is, így az, aki nem fizeti meg a pénzbírságot, szabálysértési elzárással lesz sújtható. November elején a kormány által elfogadott törvény tervezete bevezetné a visszaesést az eredetileg szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértéseknél (kivéve a helyszíni bírságot), így ha valakit hat hónapon belül legalább kétszer már felelősségre vontak, arra a harmadik, folyamatban levő ügye miatt szabálysértési elzárást is kiszabhat majd a bíróság.