Az egységes fővárost nevezte a felemelkedés alapjának Tarlós István főpolgármester a Heti Válasz "Budapest új dimenziói" címmel rendezett konferenciáján kedden. Megjegyezte: bízik a honatyák, a kormány és a miniszterelnök "bölcs előrelátásában és belátásában", hogy nem hagyják a fővárost "huszonhárom, együtt működésképtelen településre szaggatni".
A városvezető az önkormányzati törvényhez benyújtott, a főváros egységessége kapcsán vitát kiváltó módosító javaslatokról azt mondta: "nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen felelőtlen dolog pillanatnyi egyéni ambícióknak engedve kétségbe vonni azt, ami közel 140 évig senki számára nem volt kétséges". Megjegyezte: bízik a honatyák, a kormány és a miniszterelnök "bölcs előrelátásában és belátásában", hogy nem hagyják a fővárost "huszonhárom, együtt működésképtelen településre szaggatni".
Tarlós István a városfejlesztés kapcsán ismertette, hogy jelenleg két hatályos koncepció létezik, de mindkettő felett eljárt az idő. Az egyik például még az uniós csatlakozás előtt készült, továbbá egyik sem veszi figyelembe a válságot.
A Fővárosi Közgyűlés áprilisi döntése után az önkormányzat városépítési főosztályának szakmai irányításával széles körű adat- és információgyűjtés kezdődött és létrejött egy folyamatosan frissítendő adatbázis – mondta a főpolgármester, aki azt is jelezte: a szakma mellett nem feledkeztek meg a civilek és a lakosság megkérdezéséről sem. Mint kifejtette, hátravan még a fejlesztési irányok és lehetséges eszközök meghatározása, illetve a feladatok ágazati szinten történő kijelölése.
Tarlós István a városfejlesztési koncepció kapcsán kijelentette: az álmodozások kora lejárt, a fejlesztéspolitika vezető elvei a reális igényekhez igazodás, a gazdasági környezethez való folyamatos alkalmazkodás, valamint a főváros egységét szem előtt tartó stratégiai gondolkodás.
A főpolgármester azt mondta: a 2014-ig tartó időszakban a városvezetés szeretné rendbe tenni az összes olyan korábban indult beruházást, amelyet az uniós támogatás elvesztése fenyeget. Úgy fogalmazott, a sírból hozták vissza a Margit híd felújítását, a Budapest Szíve program egyes elemeit, a Városligeti Műjégpálya rekonstrukcióját és az Alstom-szerződést. Megjegyezte: a BKV csődje esetén elveszhet a 4-es metró 180 milliárd forintos uniós támogatása is, mert ez a vagyonelem a tömegközlekedési társasághoz tartozik.
A főpolgármester szavai szerint vannak olyan évtizedes adósságok is, amelyeket törleszteni szeretnének, ezek közé sorolta a Széll Kálmán tér rekonstrukcióját, illetve a római parti árvízvédelmi mű megépítését. A közlekedési fejlesztések között említette az 1-es és a 3-as villamosvonal felújítását és meghosszabbítását, a budai fonódó villamos projektet, valamint a városi közlekedést megújító bérbicikli-rendszert, a BuBit.
Kitért arra is, hogy új városgazdai szemléletet honosítanak meg a közszolgáltatásokra vonatkozóan, vagyis visszaszerzik "az előző vezetés kezéből kicsúszott vagyonelemeket". Jó példának nevezte a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep üzemeltetési jogának visszaszerzését. Az erre vonatkozó megállapodást múlt pénteken írták alá - tette hozzá.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
A hivatalosan is az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet Orbán Viktor vejének a Válasz Online számítása szerint.
A kormányoldal megpróbál egy olyan narratívát költeni a szombati tüntetésről, amelyben logikai gubanc van.
A HétköznaPI CSAlódások zenekar koncertjéről készült videón is ezzel a skandálással zártak a rajongók.
