A lap úgy tudja, hogy a Fideszben, illetve a KDNP-ben Czine Ágnest, a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának a vezetőjét is a "komoly nevek" közt említetik. Rajtuk kívül felvetődött még Kemenes Istvánnak, a Szegedi Ítélőtábla kollégiumvezetőjének, illetve Erőss Mónikának, a Fővárosi Bíróság csoportvezető bírájának a neve is.

Darák neve már novemberben is felvetődött, ahogy arról annak idején a hvg.hu is beszámolt bírósági források beszámolói alapján. Akkor a fideszes források azt mondták, több vidéki ítélőtáblán dolgozó bíró neve is szóba került a párton belüli informális egyeztetéseken.

Kemenes István 6 évvel ezelőtt egy lehetséges "konszenzusos" alkotmánybíró-jelölt volt, akkor Szili Katalin szocialista házelnök javasolta, de a Fidesz is tudta volna támogatni. Most azonban egy kormányforrás a Népszabadságnak azt mondta: megítélése szerint nincs túl sok esélye a Kúria elnöki posztjára, mert a szegedi bíró "nincs az erős budapesti bírói lobbik közelében".

A parlamentben egy héttel ezelőtt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat záróvitájában közölte, hogy Baka András nem lehet a január 1-jén a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke, mivel nem felel meg annak az új törvényi szabályozásban rögzített kritériumnak, amely ehhez öt év magyarországi bírói gyakorlatot ír elő.

Baka Andrást – aki korábban az MDF parlamenti képviselője volt – 1991-ben választották meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájává.