A kérdéses szakaszon csak egyetlen vágányon járnak a vonatok, ezért kellett volna a felsővezeték-javító kocsinak mindaddig Albertfalván vesztegelnie, amíg a Székesfehérvár felől érkező szerelvény át nem halad az állomáson. Csakhogy a munkagép vezetője a tilalom ellenére elindult a személyvonattal szemben. A vonalon működött a biztosítóberendezés, amely jelezte a mozdonyvezetőnek, hogy a pálya „foglalt”, így az utolsó pillanatban sikerült lefékeznie a vonatot - írja a Blikk egy neve elhallgatását kérő vasutasra hivatkozva.

Aznap a Székesfehérvár–Budapest vonalon hat személyvonat késett összesen öt órát, az állomások hangosbemondóin a késéseket „berendezéshibával” indokolták. A lap megkeresésére a MÁV elismerte a történteket, ám hangsúlyozták, hogy a két vonat végül egy kilométerre állt meg egymástól.

Vasutasszemmel egy kilométernyi távolság igencsak rövid, alig fél percen belül bekövetkezett volna a katasztrófa - írja a Blikk. Egy ilyen munkagép megengedett sebessége 60 kilométer óránként, míg a vonatok a kérdéses szakaszon százzal közlekednek. Ami annyit tesz, hogy teljes sebességnél 22 másodperc múlva ütközött volna a két jármű. A Blikk úgy tudja, a személyvonaton akár kétszázan is utazhattak a kérdéses időben.

"A MÁV Zrt. vizsgálata szerint a külső vállalkozó vasúti munkagépén szolgálatot teljesítő személyzet részéről történt emberi mulasztás. A biztonsági igazgatóság rendőrségi feljelentést tesz az ügyben" – ezt közölte a sajtóosztály. A vasutasok szerint azonban a felelősség azoké, akik a valaha egységes MÁV-ot szétdarabolták.

"Amióta kiszervezték a különböző vasúti szakterületeket, a külsős cégek munkaerőképzésébe a MÁV-nak nincs többé beleszólása. A rosszul felkészített dolgozók pedig gyakran hibáznak, holott valójában egyszer sem lenne szabad nekik" – mondta a lapnak Bárány Balázs, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének érdekvédelmi alelnöke.