"A kiszakadt sarok környezetében a gáttest alatt közvetlenül megtalálható kövér agyag a szilárdságának nagy részét az eltelt évek során elvesztette, a lúgtartalmú folyadék ugyanis az agyagban kationcserét indukált. A merev gát kiterjedt hosszon ezen a gyenge szilárdságú altalajon feküdt" - közölte a Veszprém megyei Napló-online, Kertai István vízépítő mérnökre hivatkozva. A szakértő - aki Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár felkérésére vizsgálódott a helyszínen - emellett más okokat is megnevez.

Mint a Heti Válasznak elmondta, a gát mindenképpen átszakadt volna, mert a túlságosan merev, pernyéből épült gát nem tudta követni az agyagos, iszapos altalaj süllyedéseit, ezért megrepedt. "Nem lett volna szabad ilyen rugalmas ágyazású, kövéragyagos talajra merev gáttestet helyezni" - magyarázta.

Kertai mindemellett szakmai szempontoktól vezérelve úgy véli, az üzemeltetőt nem terheli felelősség ez ügyben, mert a süllyedés a gáttesten nem látszott, harminc éve pedig a tervezők nem feltétlenül ismerték azt a jelenséget, amely végül a gát átszakadásához vezetett.

A mérnök ezért nem ért egyet a parlamenti vizsgálóbizottság álláspontjával, amely szerint a kazettában tárolt magas pH-jú lúg túlságosan nagy mennyisége okozta a katasztrófát.

Semmi újat nem állít a szakértő - mondta a cikkre reagálva csütörtökön Illés Zoltán. Hozzátette: a talajtörés azonban a cég tevékenysége miatt következett be. Ezek a tározók nincsenek szigetelve, a technológiákat pedig a tulajdonosnak kellett felügyelni, az ő feladata megtenni a szükséges lépéseket - szögezte le az államtitkár, aki úgy fogalmazott: ma is fenntartja azt a gyanúját, miszerint a kiszakadt tízes tározót feltételezések szerint túltöltötték, ami miatt sokkal nagyobb nyomás nehezedett a falakra.

Az államtitkár szerint a több millió köbméter vörösiszap nagy valószínűséggel nem oszlott el egyenletesen a tízes tározótérben, a kiszakadt sarokba több folyadék, mint szilárd anyag kerülhetett. Nagyobb nyomás keletkezhetett, ami lefelé nyomta a tározó tartalmát a talajba - tette hozzá. Mivel a Malnál egyik tározó sincs alul szigetelve, átázott az altalaj, azután a talaj a talajon elcsúszott, talajtörés következett be - szögezte le az államtitkár, hozzátéve: mindezért a Mal tulajdonosai és a céget üzemeltetők a felelősek, hiszen a talajtörés a cég tevékenységének következménye.

Az államtitkár véleménye szerint a Mal tulajdonosai nagy valószínűséggel nem akarták folytatni a cég tevékenységét 2011. február 28-a után, amikor is lejárt a környezetvédelmi engedélyük, hiszen 2010. október 4-ig - a katasztrófa időpontjáig - nem kértek újabb engedélyt a cég tevékenységének majdani folytatására. "Márpedig egy ilyen engedély kiadása a hatóságok részéről minimum fél-egy év. Az addig keletkező vörösiszapot pedig az egyetlen lehetséges helyre, a tízes kazettába helyezték el. Ugyanakkor egy újabb tározótér megépítése legalább másfél-két évet vesz igénybe, már pedig 2010. október 4-ig ezt nem kezdték el" - állapította meg Illés Zoltán.

A talaj átnedvesedése és a tározó túltöltése együtt okozhatta 2010 októberében a katasztrófát, ami nem természeti jelenség, hanem a Mal tevékenységéből származik, ezért a felelős csakis a tulajdonos és az üzemeltető lehet - összegezte az államtitkár.