Christine Lagarde IMF-elnökön kívül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsával, az amerikai pénzügyi kormányzat vezetőivel, az Európai Központi Bank (EKB) képviselőivel, valamint a francia és a német kormány illetékeseivel is tárgyalt-tárgyal a következő napokban Fellegi Tamás. A magyar kormány IMF-tárgyalások vezetésével megbízott tárca nélküli minisztere a washingtoni megbeszélései után csütörtökön utazik vissza Európába, pénteken ugyanis Brüsszelben találkozik az Európai Központi Bank delegáltjaival, majd a következő napokban Párizsba és Berlinbe utazik, végül jövő pénteken Brüsszelben, Olli Rehn uniós pénzügyi biztosnál végződik a „road show”.

Hogy milyen kormányzati szereplőkkel találkozik Fellegi Tamás pontosan, azt még nem lehet tudni, ezt a miniszter stábjában és a kormányban is nem nyilvános információként kezelik – miként azt is, hogy pontosan milyen mandátuma van a tárgyalásokra, milyen feltételekre mondhat magától igent, mikről kell egyeztetni a kormánnyal és mi az, ami „tabu”. „Nyilván nem erősítené a magyar tárgyalási pozíciókat, ha ezekről bármilyen részlet kiszivárogna” – mondta ezzel kapcsolatban egy kormányzati forrásunk, ismételt kérdésünkre csak annyit válaszolva, hogy a miniszter olyan feltételeket fogadhat el, melyek „alapvető nemzetstratégiai érdekeket nem sértenek”.

Orbán Viktor korábban erről úgy nyilatkozott: Fellegi Tamás főtárgyaló mandátuma négy kérdésre terjed ki. E szerint a tárca nélküli miniszter minden olyan hitelformát elfogadhat újabb kormányzati egyeztetés nélkül, amely abban segíti Magyarországot, hogy továbbra is a nemzetközi pénzügyi piacokról finanszírozhassa magát, vagyis amely nem kiváltja a piaci finanszírozást, hanem "megerősít bennünket a piacokon".

Kivel tárgyal?

A lehetséges tárgyalópartnerekről csak annyi tudható, hogy az amerikai kormány „államtitkári vagy helyettes államtitkári” szinten áll szóba Fellegivel (ez az amerikai kormányberendezkedés miatt miniszteri szintet is jelenthet a diplomáciai protokoll szerint), Berlinben, Párizsban „államtitkári vagy miniszteri” szintű tárgyalópartnert kapunk. „Veretes névsor lesz” – mondta egy a tárgyalások előkészítésére rálátó forrásunk. A fő témák elsősorban a gazdasági ügyek lesznek, ezen belül várhatóan a magyar jegybanktörvény lesz az egyik neuralgikus pont, az EKB és az IMF is súlyosan kritizálja ugyanis a Monetáris Tanács kibővítését, és a jegybanki alelnökök számának növelését, főleg, hogy utóbbit a kormány javaslatára jelölné a köztársasági elnök, és választaná meg utána a parlament. Ezenkívül – egy egyéni képviselői módosító indítvány elfogadásával – a kormány azt a lehetőséget is megteremtette magának, hogy összevonja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) és a jegybankot.

Fellegi Tamás találkozik Christine Lagarde IMF vezérrel a tárgyalások előtt

MTI / IMF Stephen Jaffe

„Ha bármilyen intézkedésünk uniós jogba ütközik, készek vagyunk azon változtatni” – a magyar álláspont továbbra is ez, ugyanakkor Fellegit igyekeztek megfelelő érvkészlettel is ellátni arra, hogy miért nem akarunk változtatni. Azt Orbán Viktor már korábban megígérte, hogy Simor András mandátumának lejártáig nem vonják össze az MNB-t a PSZÁF-fal, ezenkívül arra is hivatkozhatunk majd a jegybanktörvény kapcsán, hogy – bár jelezte egyet nem értését – az EKB és az EU is lenyelte végül a Monetáris Tanács kibővítését kormánydelegáltakkal 2005-ben, csakúgy, mint az alelnökök számának kettőről négyre emelését.

Német példa, litván példa

A delegálás módjával kapcsolatban a német példát is említhetik, eszerint Berlinben szintén Angela Merkel javaslatára nevezheti ki a szövetségi elnök az alelnököket, végül a jegybankelnök fizetésének csökkentésével kapcsolatban Litvánia tavalyi lépését citálhatjuk, ahol a parlament – a gazdasági válságra hivatkozással – a kormány indítványára csökkentette az ottani nemzeti bank elnökének jövedelmét.

Mint megtudtuk, különösebben kemény politikai követelésekre nem számít a kormány, de Fellegi Tamásnak ezekben az ügyekben is széles mandátuma van. (A Magyar Nemzet brüsszeli „értesüléseit”, miszerint a Gyurcsány Ferenc ellen indult büntetőeljárás leállítása, és a melegházasság jogi lehetőségének megteremtése lenne ilyen, nem csak kormányzati forrásunk minősítette abszurdnak, de azóta Brüsszelben is „nonszensznek” nevezte a Bizottság szóvivője.) A kormány számára szimbolikus ügyek (például a tandíj) nyilván tabunak számítanak, ezenkívül vannak olyanok, amelyekben Fellegi maga dönthet, és olyanok is, melyekről egyeztetnie kell Orbán Viktorral.

A magyar kormány mindenesetre abban bízhat, hogy - mint abban a Fidesz vezérkarban is bíznak - „az IMF belátja: a lejáró hitelünket (az első negyedévben 3 milliárd eurót kell visszafizetnünk a Nemzetközi Valutaalapnak) a piacról úgy tudjuk finanszírozni, ha most egy újat kapunk, mert ez hoz megnyugvást a befektetők körében”; az EU pedig „tisztában van vele, hogy az unió nem bírna el még egy görög típusú államcsődöt, sem egy kormányváltással járó politikai bizonytalanságot”.