Noha a Fidesz éppen azért államosította az egészségügyi intézményeket, hogy a politika ne szólhasson bele a reformba, a helyi érdekek mégis felülírták mindezt. Szinte valamennyi kórház megmarad, de van olyan polgármester, aki azt sem tudja elfogadni, ha elveszik tőlük a szülészetet. Edelény polgármestere most hallott csak a struktúraváltásról, mert állítása szerint a kórház főigazgatója elfelejtett neki szólni erről.
"Mivel rendszeresen találkozom a Fidesz-frakcióval, mivel bejártam az országot, folyamatosan kapcsolatban állok azokkal a helyi vezetőkkel, akiket érint a változás, ezért nem érzem kezelhetetlen méretűnek ezt a problémát. Ugyanakkor persze én is látom, hogy nagyon komoly érdekütközések lehetnek" - nyilatkozta tavaly augusztusban még félig-meddig optimistán Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a Hírszerzőnek. Pedig Molnár Lajos volt SZDSZ-es miniszter érája óta világos, nem a szakmai, hanem inkább a politikai lobbi tehet keresztbe a nagy reformoknak. 2007-ben a liberális miniszter hirdette meg minden eddiginél több helyi és nagypolitikai érdeket sértő struktúraátalakítását, a reformtervezetet viszont az akkori kormánypártok nagyágyúi a hírhedt lovasberényi kormányülésen ízekre szedték.
Bár a struktúraátalakítást a rendszerváltozást követően minden egészségügyi miniszter fontos szempontnak jelölte meg, lényegileg nem sok változás történt. A Fidesz is 2010-es egészségügyi programjában az írta, hogy „a kórházbezárások még középtávon sem jelentenek valódi megtakarítást. Nem igaz az az állítás, hogy Magyarországon sok a kórház, sok a kórházi ágy.(…) Összhangba kell hozni a szükségleteket a kapacitásokkal és a finanszírozással, valamint a betegutakat a hozzájuk tartozó beutalási (progresszivitási) szintekkel.” A programban egyébként Norvégiával és Ausztriával is példálóznak, mondván: az ötmilliós lélekszámú északi országban 80, míg a szomszédos Ausztriában 212 kórház jut 8 millió lakosra.
Fellázadtak a fideszesek
Szócska Miklós többször is hangsúlyozta: nem cél a kórházak bezárása, csupán struktúraátalakításról beszélt, azaz lehetnek olyan intézmények, amelyek a szó klasszikus értelmében nem kórházakként működnek majd, mert megváltoztatják a funkciójukat. Abban, hogy a kormány az intézmények államosításában látja a jövőt, az a nem titkolt szándék is benne volt, hogy a helyi politika ne tudja felülírni a szakmai szempontokat, és ne következzen be az, ami annak idején Lovasberényben. Hogy a kormányzat mennyire tévedett, mára kiderült.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke azt már korábban is elismerte lapunknak: „előfordul, hogy a helyi erőviszonyok felülírják a szakmai szempontokat, azaz komoly lobbiharc megy azért, hogy melyik intézmény milyen progresszivitási szintű minősítést és ezzel együtt milyen finanszírozást kapjon.”
A múlt heti Fidesz-frakcióülésen azonban a Népszabadság információi szerint többen keményen támadták Szócska Miklóst, Orbán Viktor azonban megvédte az államtitkárt. A lap információi szerint a képviselők nyomást próbáltak gyakorolni, hogy a saját körzetükhöz tartozó kórházak esetében megváltozzon a szakmai döntés.
A Szócska-féle funkcióváltásban számos kórház, így a makói, marcali, nagyatádi, körmendi, csornai, tapolcai, edelényi, kazincbarcikai, városnaményi, debreceni, kisbéri, kalocsai, komáromi, komlói és a miskolci városi intézmények érintettek. Ezek közül viszont szinte mindenhol marad végül valamennyi aktív ellátás.
Személyesen győzködik Szócskát
Buzás Péter, Makó MSZP-s polgármestere a hvg.hu-nak az egyeztetésekről azt mondta: Szegeden, Orosházán és Budapesten is találkozott az államtitkárral, és végül megegyeztek, hogy nincs olyan opció, miszerint teljesen megszüntetik a városi intézményt. „Mi akkor is megvédtük az intézményt, amikor 1996-ban akarták bezárni, és bármikor máskor is képes a térség összefogni a kórházért.” Mint Buzás mondta, elfogadták, hogy sok szempontból megszűnne az aktív ellátás, „de a szülészeten és a gyerekgyógyászaton még megy a huzavona. Itt nem szűnhet meg a szülészet, a tőlünk harminc kilométerre lévő nagyéri betegeknek akkor több mint hatvan kilométert kellene Szegedre zötyögni. De a gyerekgyógyászatra is szüksége van a térségnek”. A polgármester azt mondja, a kórháznak nincsen hatvan napon túli lejárt tartozása, „és a remény lángja azért pislákol, mert február 15-ig kaptunk haladékot arra, hogy ezen területeken összefogással megmenthetőek lennénk”.
Kérdésünkre, miszerint pontosan milyen összefogásra gondol, Buzás azt mondta: úgy tudja, ha sikerülne más kórház szülészetével kooperálniuk, akkor megmaradhatna Makón a szülészet. „A szakmai szempontok fontosak, de azzal, hogy a Szakmai Kollégium kimondja, hogy szülészet csak ott végezhető, ahol az éves esetszám meghaladja az ötszázat, nem veszik figyelembe a területi sajátosságokat. Lehet, hogy Makón csupán 300 körüli ez a szám, de az osztályra szükség van.” A polgármester szerint nem a legjobb, de megoldás lehet, ha a gyerekgyógyászati és a szülészeti ellátás a jövőben „baba-mama központ lenne”.
Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke, egykori szocialista miniszter éppen a minimum napi egy szülést nevezte olyan mérethatékonysági kritériumnak, amely indokolttá teszi, hogy szülészeti osztály működjön. A veszprémi kórház igazgatója a Klubrádióban azt is elmondta, hogy a kevés szülés nem csak drága, de az ilyen szülészetek szakmailag is elmaradnak a náluknál nagyobbaktól.
A tervek szerint megszűnne az önállósága a 20 milliós adóssággal küszködő marcali kórháznak: az intézmény a jövőben a kaposvári kórház telephelyeként működhetne. „Az első a tartalom, a második a forma” - kommentálta lapunknak ezt a döntést a város polgármestere, Sütő László. Szerinte kérdés, hogy száz százalékban be kell-e olvadni, vagy van némi mozgástér. "Mindenesetre az a filozófia, hogy csak a nagy kórházak maradnának meg, és a kicsik aktív ágyainak száma csökkenne, egy egészségpolitikai filozófiai tévedés" - tette hozzá a polgármester.
Molnár Oszkár Edelény polgármestere állítása szerint viszont csak január 30-án értesült először arról, hogy át akarják alakítani a kórházi struktúrát, "addig csak pletykákat hallottam. Az egészről most sincs hivatalos tudomásom, ugyanis az edelényi kórház főigazgatója elfelejtett engem és a képviselő-testületet is erről tájékoztatni." Mint a hvg.hu-nak mondta, szerdán a képviselő-testületi ülésen éppen erről kérdezik majd a főigazgatót. Molnár Oszkár így arról sem tud, hogy a város kórháza - meglepő módon - az országos intézetekével azonos szintű tüdőgyógyászati szakkórház besorolást kaphat.
A melegellenes törvény elfogadása óta nőtt a közösség tagja elleni erőszakos bűncselekmények száma, és ma is magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya, vagyis nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.
