„Ez a tüntetés más lesz, mint a többi. Most egy olyan nyílt napra hívunk mindenkit, melyen végigjárjuk azokat az egyetemeket, amelyekre valószínűleg már nem fogunk bekerülni” – olvasható a Hallgatói Hálózat által szervezett tüntetés Facebook-oldalán. A szervezők elsődleges célja, hogy láthatóvá váljon, „rengeteg középiskolás van, akivel most nagyon kiszúrtak. Szeretnénk megmutatni, hogy erős ellenállásba ütközik az új felsőoktatási törvény, és hogy egyáltalán nem értünk egyet sem a jogszabállyal, sem a gyorsan, radikálisan csökkentett keretszámokkal” – mondta Horváth Bence, a HaHa tagja, a tüntetés egyik szervezője, aki jelenleg az ELTE-BTK hallgatója.

A szervezet az új felsőoktatási törvénnyel szemben támasztott ellenvéleményét szakmai anyagban is megfogalmazta és közzétette a Hallgatói Hálózat honlapján. Eszerint „a törvény dilettáns”, mivel csak egy hatalmi csoport érdekeit és „egy erős lobbicsoport szólamait és hiedelmeit” tartja szem előtt, nem pedig az érintettekét. A finanszírozás „kiszámíthatatlan és függő helyzetet okoz”, a felsőoktatás pedig „még kevésbé fog illeszkedni a munkaerőpiachoz”. Utóbbi állítás teljes mértékben ellentmond a kormányzati kommunikációnak, hiszen épp a munkaerőpiac igényeire hivatkozva szabta át a Nefmi a felsőoktatási rendszert. Esetenként akár 5-10 főre csökkentették a gazdasági, jogi és bölcsészettudományi képzésekben résztvevők keretszámát, és valamivel több – bár intézményenként erősen változó – helyet hagytak a műszaki, természettudományi és informatikai karok képzéseire jelentkezőknek.  

"Ne az állam szabja meg"

„Azt, hogy milyen adatokkal dolgoztak, milyen munkaerő-piaci felmérésekre, statisztikákra alapozták ezt, máig nem sikerült megtudnunk. Az viszont tény, hogy eddig éppen azon a két szakon, a gazdasági és jogi képzéseken szerzett diplomával lehetett a legjobban elhelyezkedni, amelyek létszámát most a legradikálisabban csökkentették. Arról nem is beszélve, hogy az önmagában furcsa, ha az állam szabja meg, mik a munkaerőpiac elvárásai” – mondta Horváth Bence.

A kiadott szakmai anyag szerint a hallgatók elítélik a diákhitelt és a tandíjat, mivel nem akarják „életüket eladósodással kezdeni”. Érintik a társadalmi mobilitás, az esélyegyenlőség, az intézmények kompetenciája (például az oktatók szabad megválasztásával, alkalmazásával és elbocsátásával kapcsolatosan) és a legnagyobb felháborodást keltő röghöz kötés kérdését. Utóbbi megvitatására hívta az Európai Bizottság Brüsszelbe Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárt, mivel  több szempontból aggályosnak ítélte a törvényt és a kormányrendeletet.  

Szemben az Unióval  

„A legelső pillanattól felmerült, hogy a röghöz kötés nem illeszkedik a szabad munkaerő-piaci áramlás európai irányelvéhez, és nagyon kíváncsiak vagyunk a tárgyalás végkifejletére. Bízunk benne, hogy az Unió elér valamilyen eredményt az ügyben” – mondta Horváth Bence, aki szerint „mindenkit sokkoltak az átalakítások, akinek a felsőoktatáshoz bármilyen köze van. Azok szerint is elhamarkodott a tempó, akik azt mondják, hogy az irány helyes. Nem találkoztunk még a törvényt támogatókkal az államtitkárságon kívül – a jobboldali sajtóban is jelentek meg kritikus hangok és a Fideszen belül is”.

A szerda délutáni demonstrációra elsősorban gimnazistákat és szolidaritásukat kifejező egyetemistákat várnak, a résztvevők az ELTE Lágymányosi kampusz északi bejáratától indulva a Műegyetem rakparton és a Szabadság hídon keresztül a Fővám térre vonulnak majd. Az esemény Facebook-oldalán kedden délelőtt 3500-an jelezték részvételi szándékukat.