A szakértő, a Közép-Európai Egyetem tanára az EU aktuális kérdéseivel foglalkozó Európa Klub keddi rendezvényén azt mondta, a folyamatosság iránti igényt inkább a köztársasági elnök vagy az Alkotmánybíróság intézményének, az egységes nemzeti identitásnak vagy a közös jövőképnek kellene kielégítenie.

Kitért arra is, hogy hétfőn az Európai Bizottság "meglengette" a túlzottdeficit-eljárás szankcióját, vagyis azt, hogy 2013-tól nem engedélyezi a kohéziós alap újabb lekötéseit. Ez "igen súlyos csapás lenne" - vélekedett, hozzátéve: elkerüléséhez nyolc év után "meggyőző és hiteles" konvergenciaprogramot kellene bemutatni az uniónak. Megjegyezte, bár más tagállamokkal szemben is indítottak hasonló eljárást, Magyarország "mélyen ül a deficitgödörben".

Mint mondta, az uniós szakértők szemében az elmúlt másfél év intézkedései a költségvetési egyenleg javítására nem tűntek "időtállónak és hitelesnek". Hozzáfűzte: az egykulcsos adó bevezetése például "erre a gazdasági helyzetre nem való", inkább progresszív adórendszerre lenne szükség.

A múlt héten az Európai Parlament egy olyan határozatot szavazott meg, amelyben nyolc témában javasolta vizsgálat indítását Magyarországgal kapcsolatban - idézte fel. Úgy vélte, a vizsgálat akár elvezethet a Lisszaboni Szerződés 7. cikkelyének alkalmazásához, vagyis felfüggeszthetik Magyarország szavazati jogát. Ezt a szankciót, ahogyan a kohéziós támogatások megvonását sem, még nem alkalmazták eddig az unióban - tette hozzá.

Balázs Péter

Horváth Szabolcs

Balázs Péter arról is beszélt, hogy a nyugat-európai integráció, amelyre az EU épül, önkéntességen alapul, tagjai "nem számítottak renitensekre", hanem abból indultak ki, hogy ha egy ország aláírja a szerződéseiket, akkor be is tartja azokat. Ezért tűnhetnek szigorúnak a szankciók, amelyeket az EU kilátásba helyez a szabályokat megszegőkkel szemben - mutatott rá.

Kiemelte: "nagy megkönnyebbüléssel" hallották, hogy a kormány tárgyalni akar a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a hiteligényéről, ez "hasznos fordulat volt". A tárgyalások megkezdésének előfeltételei alighanem a gazdasági egyensúlyra és a fenntartható fejlődési pálya képére helyezik a hangsúlyt - fogalmazott.

A gazdasági helyzettel kapcsolatban Balázs Péter "csodavárásnak" nevezte, hogy a nemzetgazdasági miniszter "a német gazdasági növekedés húzóerejében bízik", mivel - mint mondta - nem mindegy, hogy a német gazdaság mely területén tapasztalható növekedés, és kapcsolódik-e ahhoz magyar beszállítói kör.

A szakértő szerint a térségben "éretlen demokráciák" vannak, amelyeknek még nem volt idejük begyakorolni, megtanulni a demokrácia "játékszabályait", ami egyfajta "regionális tünetegyüttes". Magyarországon szinte "vallásos hit övezi" a két politikai oldalt, az emberek általában az egyiket támogatják, a másik pedig szerintük "maga a sátán" - mutatott rá. Megjegyezte: ezen "húsz év alatt sem jutottunk túl", ezért "nem a valódi ellenfelekkel küzdünk", pedig bőven lenne teendő.