Új lehetőségeket kínál a magánbiztosítóknak a lerobbant magyar egészségügy, főleg azután, hogy a kormány legújabb megszorítási tervei szerint tovább kell húzni a nadrágszíjat a szférában. Mivel ma már a hálapénz sem garancia a jobb ellátásra, a magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó biztosítások iránt megnőhet a kereslet. Mindez azon a konferencián hangzott el, amin az egészségbiztosítási piac jövőjéről beszélgetett egymással Paál Zoltán, a Generali vezérigazgató-helyettese és Orosz Éva, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője. Mindennek az adott aktualitást, hogy a kormány tavaly úgy változtatta meg az adótörvényeket, ami szerint a munkáltatók értékhatár nélkül, nettó összegért köthetnek magánbiztosítást a dolgozóiknak.

Az ingyenesség mítosza

Ahogyan ez a csütörtöki sajtóbeszélgetésen kiderült: a magánbiztosítók látnak a kérdésben fantáziát. A biztosítótársaság egyébként már végzett egy előzetes felmérést arról, milyennek szeretnék látni az emberek az egészségügyet, amiből többek között az is kiderült: senki nem gondolja úgy, hogy az egészségügy ingyenes lenne. „A 30-50 éves korosztályt vizsgálva kiderült, hogy átlagosan az emberek évi hatszor járnak orvoshoz, éves szinten a közellátásban harmincezer forintot hagynak.” Az ingyenesség mítoszával tehát - mondta Orosz és Paál - egyedül a kormányzatnak kellene leszámolnia.

A lerobbant állami egészségügyben aki teheti, inkább fizetne a jobb ellátásért

Túry Gergely

Paál Zoltán szerint a 2012-es év fordulópont lesz az ágazatban: amíg eddig a biztosítótársaságok nagyrészt "összegbiztosítást kínáltak", most eljöhet a "szolgáltatásbiztosítások" kora. Amíg az előbbinél a beteg napi térítést, illetve adott beavatkozáshoz rendelt pénzösszeget kap, addig az utóbbinál a biztosítótársaságok célja lehet, hogy a beteg a lehető legmagasabb színvonalú szolgáltatásokhoz jusson. Paál szerint ráadásul az összegbiztosítások rendszere a hálapénzre épül, és a mai magyar egészségügyben már a paraszolvenciáért sem lehet pluszszolgáltatást vásárolni.

Előre a várólistán

„Itt nyílik tér az üzleti biztosítóknak. Pluszszolgáltatás lehet a várólista lerövidítése úgy, hogy a biztosító fizeti a vizsgálat vagy beavatkozás költségét. A kórházakban ugyanis nem az eszköz és a személyzet hiányzik, hanem a pénz, azaz az OEP finanszírozása.” Paál azt mondja: 2012-2013-ra ez a rendszer már teljesen átalakíthatja a piacot. Bár konkrétumokról egyelőre nem beszélt, azt mondta, évi 100 ezer és 300 ezer forint között lehetne a kiegészítő biztosítások díja, ez persze attól is függ, milyen szolgáltatások kerülnek az adott biztosítási csomagba. Ezzel kapcsolatban Orosz Éva azt mondta: 2009-es KSH becslések szerint az egészségügyi magánkiadások összege 460 milliárd forint volt, ebből 240-290 milliárd forintot tett ki a gyógyszerkiadás, 90 milliárdot a fogászat, 65 milliárdot a járóbeteg-, és 40 milliárdot a fekvőbeteg-ellátás.

Az egészségügyet komolyan érinti a júliusban életbe lépő új Munka törvénykönyve is. Ez arról szól, hogy az év közepétől már nem feltétlenül a vétkes egészségügyi intézmény lesz köteles kártérítést fizetni egy műhibaperben, hanem az egészségügyi személyzet egyes tagjaira is anyagi felelősség hárul majd. Ezzel kapcsolatban lapunknak korábban több szakértő is azt mondta: még nincsenek ilyen jellegű biztosítások a piacon, de ezek jelenthetnek majd megoldást. A hvg.hu-nak Paál Zoltán azt mondta: „életveszélyes ez a piac, életveszélyes lenne orvosi felelősségbiztosítást kötni. Műhibapert ugyanis csak az nem veszít el, akit be sem perelnek.” A két szakember egyetértett, hogy ez egy nagyon rosszul szabályozott terület, „amire maximum a kalandvágyó biztosítók repülnének rá”.