Mindkét jogvita - még vagy féltucatnyi másikhoz hasonlóan - a körül forog, hogy volt-e valójában egyeztetés a szociális konzultáció kérdőíveivel kapcsolatban az ott eljáró nyilvántartó hivatal és az adatvédelmi biztos között, avagy sem.

A hivatalából átszervezés folytán távozni kényszerülő Jóri András szerint egyes állami szervek, illetve kormánypárti politikusok valótlan, illetve hamis látszatot keltő állításaikkal azt a benyomást keltették, mintha érdemi egyeztetés lett volna közte és a nyilvántartó hivatal között, holott csupán informális megbeszélés történt, illetve lefolytattak egy ombudsmani vizsgálatot. Jóri a perekben állítja, hogy az igazságügyi tárca korábbi tájékoztatásával ellentétben soha nem járt a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában (KEK KH), továbbá szerinte az sem igaz, hogy elégedetten távoztak volna. Ezzel szemben a valóság az, hogy aggályok fogalmazódtak meg, amelyek utóbb elmarasztaló adatvédelmi biztosi állásfoglaláshoz vezettek.

Az eset kapcsán tavaly nyáron a parlamentben Navracsics Tibor arról beszélt, hogy az adatvédelmi biztos nem fejezte ki ellenvéleményét az adatkezeléssel összefüggésben egyetlen egyeztetésen sem, "egészen addig, amíg meg nem tudta, hogy az adatvédelmi ombudsman pozíciója megszűnne az új alaptörvény értelmében és az új törvény értelmében, és egy hatóság jön létre helyette. Azóta elkeseredett háborút folytat mindenfajta olyan adatvédelmi jogszabály ellen, amit ez a kormány ad. (...) Van ez így, hogy a politika egzisztenciális érdekekre épül fel, van úgy, hogy valakinek a meghiúsult személyes karrierje az egész világképét átalakítja, de erre nem kellene tartós szakmai véleményt alapozni".

Az adatvédelmi biztos és a kormányzat képviselői a kérdőív előzetes egyeztetésének megtörténte kapcsán tavaly nyáron hetekig vitában álltak; a témában Jóri és Szijjártó is több közleményt adott ki, a szóvivő többek között azt hangoztatta, hogy az adatvédelmi biztos állásfoglalását "személyes motivációk indokolhatják".

Jóri András

Stiller Ákos

A Fővárosi Törvényszéken januárban már megkezdődött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, illetve a KEK KH ellen Jóri által indított per a két szerv tavaly nyári közlései miatt, az alperesek ott is a kereset elutasítását kérték, ugyanúgy, mint a szerdán Navracsics és Szijjártó ellen megindult személyiségi jogi perekben.

Jóri szerint a szociális konzultációra készített kérdőívek kapcsán Navracsics Tibor a parlamentben olyan állításokat fogalmazott meg róla, amelyek alkalmasak szakmai hitelességének megkérdőjelezésére és jó hírnevének megsértésére, ezért kéri, hogy a bíróság mondja ki a jogsértést és kötelezze nyilvános elégtételre a minisztert.

Jóri a Szijjártó Péter ellen indított perben azt kifogásolja, hogy a szóvivő vitatott nyilatkozatával megkérdőjelezte az adatvédelmi biztos szavahihetőségét, és azt a látszatot keltette, hogy vizsgálatait nem elfogulatlanul végzi. Jóri ebben az eljárásban is kéri, hogy a bíróság állapítsa meg a jó hírnév sérelmét, és ezért kötelezze nyilvános elégtétel adására a szóvivőt. A felperes mindkét eljárásban 350 ezer forintra szállította le korábbi több milliós, nem vagyoni kártérítési igényét a bírói gyakorlatra tekintettel. Navracsics és Szijjártó jogi képviselői a kereset elutasítását kérték a bíróságtól, az eljárások áprilisban bizonyítással folytatódnak.

Várhatóan tavasszal megkezdődik az a két per is, melyet az elmozdított adatvédelmi biztos a januártól munkába álló új adatvédelmi hatóság - a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság -, illetve annak vezetője, Péterfalvi Attila ellen indított. Jóri ezekben az eljárásokban az új szerv honlapján vele kapcsolatban közölteket kifogásolja, illetve Péterfalvi Attilának azt a nyilatkozatát, amely szerint az új hatóság tevékenységének megkezdését hátráltatta a volt adatvédelmi biztos azzal, hogy elzárkózott az átadás-átvételtől.

A féltucatnyi Jóri által indított személyiségi jogi per mellett folyamatban van még egy közigazgatási per is, amelyben a KEK KH kezdeményezte az adatvédelmi biztos szociális konzultáció kérdőíveivel kapcsolatos tavalyi marasztaló határozatának felülvizsgálatát. Ennek az eljárásnak az egyik érdekessége, hogy miután a Jóri vezette adatvédelmi biztosi hivatal tavaly év végén megszűnt, álláspontját a bíróság előtt az új, Péterfalvi Attila vezette adatvédelmi hatóság képviseli. Az elmozdított adatvédelmi biztos a számos itthon folyó eljárás mellett a strasbourgi bíróságot is megkereste azzal kapcsolatban, hogy az európai normákkal összeegyeztethető volt-e elmozdítása.

A nemzeti konzultáció kérdőíveivel kapcsolatos vizsgálatának eredményeként Jóri András adatvédelmi biztos jogellenes adatkezelés miatt tavaly augusztusban elrendelte a Szociális konzultáció 2011 kérdőívein szereplő személyes adatok törlését. Az ombudsman megállapította, hogy a szociális konzultáció kérdőívei és a hozzájáruló nyilatkozat sérti az adatvédelmi törvény előírásait, a Szociális konzultáció 2011-gyel összefüggésben nem érvényesülnek a törvényben meghatározott garanciák, mint például a teljes anonimitás követelménye, továbbá az érintett véleménye és név-, lakcímadatai összekapcsolásának tilalma. A kérdőív felső részén található vonalkód a kérdőívet egyedivé, személyhez kapcsolhatóvá teszi, vagyis a véleményre vonatkozó adatok összekapcsolhatók a személyazonosító adatokkal.