A vádirat szerint Kiss Ernő egy 2008-ban adott interjúban azt állította, hogy 1996-ban Horn Gyula akkori kormányfő utasítására állították le a Draskovics Tibor akkori pénzügyminisztériumi államtitkár és helyettese ellen folytatott Hézag fedőnevű operatív nyomozást. Kiss Ernő a per szerdai tárgyalásán megismételte kijelentését, állítása szerint Horn Gyula egy négyszemközti beszélgetésen kérte meg őt az eljárás lezárására. Hozzátette: erre más bizonyítéka nincs, tudja, hogy a volt miniszterelnököt egészségi állapota miatt nem lehet meghallgatni. Megemlítette, hogy Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitány is tudott arról, hogy a Tocsik-ügyben beszámolóra ment a kormányfőhöz.

A nyugalmazott dandártábornok azt mondta: végül eleget tett a miniszterelnöki kérésnek, mert - utalva arra, hogy Pintér Sándort és több más rendőri vezetőt akkor váltottak le és távolítottak el a szervezettől - nem akart felettesei sorsára jutni. Elismerte a bíróságon azt is, hogy ezzel a tettével visszaélt hatalmi helyzetével, és ezáltal bűncselekményt követett el. Akkor neki jogi lehetősége nem lett volna erre, ahogy a kormányfő sem adhatott volna ilyen utasítást.

Az ügy előzménye Kiss Ernőnek a hvg.hu portálnak adott interjúja, amelyben az operatív nyomozás leállíttatásáról beszélt az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) egykori Központi Bűnüldözési Igazgatóságának volt vezetője. Ebben a Hézag operatív nyomozás előzményéről elmondta, felmerült a gyanú Draskovics Tibor akkori államtitkár és helyettese ellen, hogy hivatali hatalmukkal visszaélve érték el, hogy a vám- és pénzügyőrség 83 millió forintról 100 ezer forintra mérsékelje egy üzemanyag-forgalmazással foglalkozó cég bírságát. Az érintett vállalkozás a Kuwait Petroleum Hungary Ltd. (Q8) volt.

Kiss Ernő az interjúban arról beszélt: a pénzügyminisztériumi vezetők utasították a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának vezetőjét a soron kívüli intézkedésre, arra, hogy a korábbi határozatot a Q8 javára meg kell változtatni. Az akkori legfőbb ügyész, Györgyi Kálmán ugyanakkor óvást nyújtott be a tárcához a törvényes állapot helyreállításáért, ezt az akkori miniszter, Bokros Lajos elfogadta, és a jövedéki bírság összegét 83 millió forintban állapította meg.

A per szerdai tárgyalásán a vád ismertetését és Kiss Ernő meghallgatását követően mások mellett Arnold Mihályt, a vám- és pénzügyőrség akkori parancsnokát, továbbá Kiss Ernő egyik korábbi beosztottját és Csobánczy Pétert, Draskovics Tibor egykori helyettesét hallgatták meg tanúként. Arnold Mihály arról beszélt, a tárca utasította a vám- és pénzügyőrséget érdemi határozat meghozatalára az ügyben, Csobánczy Péter ugyanakkor azt mondta: ő erről nem tud, kérdezze meg erről a bíróság a volt államtitkárt.

Kiss Ernő a bíró kérdésére elmondta: 2007 novembere után, amikor Gyurcsány Ferenc volt kormányfő döntésének eredményeképpen az ORFK honlapján nyilvánosságra hozták az olajügy dokumentumainak döntő részét, a hvg.hu érdeklődött nála ebben a témakörben. Ő azt a választ adta, hogy 2008 nyarán térjenek vissza erre, mert akkor már nyugdíjas lesz, nem kell engedélyt kérnie ahhoz, hogy nyilatkozhasson. A bíró kérdésére, hogy miért a sajtóhoz fordult, miért nem tett büntetőfeljelentést az ügyben, Kiss Ernő azt válaszolta: azért, mert a hatalommal visszaélés bűncselekménye akkor már elévült.

Draskovics Tibor - akkori pénzügyminisztériumi államtitkár, majd tárca nélküli, később pedig igazságügyi és rendészeti miniszter - a per szerdai tárgyalásáról betegség miatt kimentette magát. A rágalmazás alapjául szolgáló cikk megjelenésekor közleményt adott ki, amelyben súlyosan sértő, alaptalan rágalmaknak nevezte a Kiss Ernő által elmondottakat. A szerdai tárgyaláson elhangzott: Kiss Ernővel szemben három jogerős ítéletet szabtak ki. Hatóság félrevezetése és ittas vezetés miatt pénzbüntetésre ítélték, alárendelt megsértése miatt megrovásban részesítették, s ugyancsak ittas vezetés miatt felfüggesztett fogházbüntetést kapott.