Pataky hozzátette: a szakszervezetek tapasztalata szerint a munkáltatóknak kötelezően előírt terhek bevezetése után rendszerint csökkenek a munkavállalói juttatások, ezért az MSZOSZ nem tartja jó megoldásnak a közösségi finanszírozású feladat részleges átadását a munkaadóknak.

Az MSZOSZ elnöke elmondta, a bérkompenzációhoz kapcsolódó 21 milliárdos csomagban pozitívum, hogy a törvénnyel segíteni próbálnak a legrosszabb helyzetben lévő kölcsönzött munkaerő pozícióin, viszont azt, hogy "az elvárt béremelésnél akkor sincs szankció a munkáltató részére, ha csak az érintett munkavállalói kör kétharmadát érinti, aljasnak és visszataszítónak tartjuk" - fogalmazott Pataky Péter.

A szakszervezeti vezető rámutatott, az elvárt bérköltség emelése nem jelent béremelést, mert a dolgozók reálkeresete az új adószabályok miatt nem lett több, hanem csökkent a béren kívüli juttatások elvételével.

Pataky Péter szerint béremelésről akkor lehet szó, ha a keresetek ténylegesen emelkednek, de erre nagyon kevés helyen van esély, mert a cégek forrásait elviszi a kötelező emelés.

Az MSZOSZ jelentős reáljövedelem csökkenésre számít és arra készül, hogy az új foglalkoztatási szabályok életbe lépése után a kollektív szerződésekkel próbálja megvédeni a dolgozókat - mondta el az elnök.