A Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnöke azért fordult a strasbourgi fórumhoz, mert Magyarországon ötágú vörös csillag nyilvános használata miatt büntetőeljárás indult ellene.

Fratanolo János védőjének tájékoztatása szerint a magyar állam 2012. február 1-jén terjesztette elő a fellebbezését az Emberi Jogi Európai Bíróságának tavaly november 3-án hozott ítélete ellen, ám ezt a testület nagykamarája elutasította. Közlése szerint további jogkövetkezmény, hogy Fratanolo János a Kúriához fordulhat, amely felülvizsgálati eljárásban köteles lesz őt az ellene hozott vádak alól felmenteni.

Az emberi jogi bíróság szerdai ítéletében megállapította, hogy Magyarország megsértette Fratanolo János szabad véleménynyilvánításhoz való jogát - az emberi jogi egyezmény 10. cikkét -, ezért a pervesztes államot 4 000 euró kártérítés és 2 400 euró perköltség megfizetésére kötelezte. 

Fratanolo János egy 2004. május 1-jén Pécsett tartott szakszervezeti rendezvényen a zakója hajtókáján egy nagyjából 2 cm átmérőjű ötágú vörös csillaggal vonult fel, majd a helyi televíziónak nyilatkozott; a vörös csillag ezáltal a nézők számára is észlelhető volt. Elmondta, hogy a munkásmozgalom nemzetközi ünnepén, Magyarország európai uniós csatlakozása alkalmából, továbbá szolidaritásból viselte a szimbólumot, mivel akkor pártja egyik vezetője, Vajnai Attila ellen ugyanilyen cselekmény miatt folyt büntetőeljárás.

Ezen cselekménye miatt Fratanolo ellen 2007-ben büntetőeljárás indult. 2008. március 6-án a Pécsi Városi Bíróság első fokon megrovásban részesítette önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt. A vádlott fellebbezése folytán eljárt Baranya Megyei Bíróság 2008. szeptember 23-án - bűncselekmény hiányában - felmentette. Az ügyészség fellebbezését követően a Pécsi Ítélőtábla 2010. március 5-én bűnösnek mondta ki, és megrovásban részesítette. 

Mint a közleményből kiderül, a jogerős elmarasztalásra a Vajnai kontra Magyarország ügyben 2008. július 8-án hozott strasbourgi ítéletet követően került sor, vagyis - az ügyvéd közlése szerint - az ügy bizonyítja, hogy Magyarország nem gondoskodott a Btk. Kifogásolt részének módosításáról. A vörös csillag nyilvános használatát eleve büntető rendelkezés továbbra is a magyar jogrend része, ezért a hazai bíróságok kénytelenek alkalmazni azt akkor is, ha adott esetben fel sem merült, hogy önkényuralmi propagandát folytattak volna vagy egyébként azonosultak volna valamely totalitárius rendszerrel.