A kormány 2011. november 2-án fogadta el a Puskás Ferenc Stadion újjáépítésével kapcsolatos koncepciót, ami szerint egy 40 ezer férőhelyes, de 55 ezer férőhelyesre bővíthető sportlétesítmény épül 35 milliárd forintból. A tervekről és a helyszínről eddig nem lehet tudni konkrétumot, de Orbán Viktor 2012. március 20-i bejelentése szerint az új, a tervezettnél nagyobb, 65 ezer embert befogadni képes stadion a Papp László Sportaréna és a Puskás Ferenc Stadion (volt Népstadion) között kap majd helyet egy egész kis olimpiai központtal. A bejelentés alapján kérdésessé válik a jelenleg a szóban forgó területen lévő szoborpark, a Körcsarnok és a SYMA-csarnok sorsa is - írja az Index.

Az új stadionra azért is szükség lenne, mert az UEFA nézőbarátként ma már azt preferálja, hogy a pálya szélétől 4-6-8 méterre legyenek a lelátók, vagyis ne legyen olyan futópálya, mint az egykori Népstadionban. Ezenkívül szigorú előírásoknak kell megfelelniük a stadionoknak, ha Európa-bajnokságot, Európa Liga- vagy Bajnokok Ligája-döntőt akarnak benne rendezni. Az egyik peremfeltétel a befogadóképesség, BL-döntőhőz minimum hatvanezres stadion kell.

Február elején Vígh László kormánybiztos az építész szakma képviselőivel tartott egyeztetést az új stadion ügyében. Az egyeztetésen tárgyalt legújabb elképzelés úgy szólt, hogy a Népstadionnak csak a felső karéját bontanák le, és mellette épülne fel körülbelül 30-35 milliárd forintból egy új stadion. Az ott megszólaló építész azt mondta, a kabinet tervei szerint az új létesítmény nem a Szoborpark területén helyezkedne el, hanem az ingatlan másik oldalán, a Dózsa György út és az Istvánmezei út irányában lévő edzőpálya helyén. Orbán Viktor keddi bejelentése szerint ezt a változatot elvetették, az új stadion végül a Szoborpark helyén épülne fel.

A Magyar Építész Kamara (MÉK) és a Magyar Mérnöki Kamara kritikus hangvételű szakmai véleményt adott ki ezzel kapcsolatban, úgy vélték, az új stadion csak “cipőhúzó kanállal szorítható be a szabad felületre, a szükséges közlekedési felületek mellőzésével". Azóta Noll Tamás MÉK-elnök elmondta, bár a legköltségesebb, de elfogadható változat a két stadionos megoldás, a helyszín mégis megfelelőnek tűnik az új stadionhoz.

A kuriózumnak számító, az 1950-es években épült szocreál Szoborpark (dromosz) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szerint országos műemléki védettséget nem élvez, de a park a szobrokkal és a Stadionnal együtt a helyi értékvédelmi rendelet szerint védett. Az 1998-as budapesti atlétikai Európa-bajnokság előtt folytak viták arról, hogy a Szoborparkot elmozdítják, hogy bemelegítőpályát tudjanak kialakítani rajta, de a heves ellenkezés miatt erről a tervről letettek.

A fourfourtwo.hu-nak még februárban adott interjújában Bánki Erik, az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának elnöke azt ígérte, a Szoborparknak is találnak majd megfelelő helyet a stadionok területén. Szerinte kétségtelen, hogy a Szoborparkot meg kell tartani, de nem gondolja, hogy csak ott állhat, ahol most van. A parkban elhelyezkedő tizenhat szoborcsoport a szocializmusban fontosnak tartott értékeket szemlélteti, a szocreál művészet iskolapéldái.

A SYMA-csarnokot üzemeltető Syma+SD Kft. tulajdonosa, Szántó András a lapnak elmondta, hogy őket eddig még nem keresték fel az új stadion építésének ötletével, de elsőre azt mondta, ha tényleg a Papp László Aréna és a régi Puskás között akarják felépíteni a stadiont, akkor a csarnokot is valószínűleg bontani kell. A Syma az állammal kötött szerződés értelmében 2035-ig használhatja a területet, így a csarnok csak szerződésmódosítással bontható.