Az előzetes adatok szerint Magyarországon 9981865-en éltek 2011. október 1-jén 0 órakor, a népszámlálás eszmei időpontjában - mondta Németh Zsolt. Kitért arra, hogy a természetes fogyás mértéke növekvő: az 1990-es évtizedben évente átlagosan 33 ezer, 2000 után pedig 35 ezer volt. Az EU-tagállamok közül Magyarországon tart a legrégebb óta, 1981-től a monoton népességcsökkenés - tette hozzá.

Németh Zsolt szerint a népesség természetes fogyása az elmúlt tíz esztendőben 387 ezer ember volt, ezt némileg ellensúlyozta a nemzetközi vándorlás nyeresége, ami 171 ezer embert tett ki ebben az időszakban. Ennél azonban valószínűleg sokkal több külföldi él Magyarországon életvitelszerűen - jegyezte meg.

Németh Zsolt utalt arra, hogy a KSH úgynevezett továbbvezetéssel is számon tartja Magyarország lakosságát két népszámlálás között, az így nyert adatokból 9970160-es lakosságszámra jutottak, ami a mostani népszámlálás előzetes adataihoz képest alig több mint 11 ezer fős, azaz 0,1 százalékos eltérés, s ez a statisztikai standard szerint is elfogadható adat.

Az előzetes adatok a "szűk egy év múlva" várható végleges adatokhoz képest kis mértékben változhatnak, de nagy mértékben bizonyosan nem fognak - mutatott rá.

A KSH népszámlálásért felelős elnökhelyettese szólt arról, hogy Magyarországon folytatódott a népességkoncentráció, a fővárosból és Pest megyéből álló közép-magyarországi régióban a népesség "figyelemre méltó módon emelkedett", ezenkívül kizárólag Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a lakosság száma, míg a csökkenés Békés megyében a legnagyobb, 9 százalékos.

Elmondása szerint a népsűrűség Budapesten négyzetkilométerenként 3307 fő, a fővároson kívül pedig csak Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében magasabb a népsűrűség 100-nál (előbbiben négyzetkilométerenként 135, utóbbiban 107 fő). A legritkábban Somogy megye lakott, 53-an élnek egy négyzetkilométeren. A nemek megoszlásáról kiemelte: több nő él Magyarországon, mint férfi az előzetes adatok alapján, a különbség pedig nőtt a két nem között 10 év alatt. Jelenleg valamivel több mint 52 százalék a nők aránya az országban - állapította meg.

Németh Zsolt beszélt arról is, hogy a lakásállomány "300 ezer egységgel" gyarapodott az utóbbi évtizedben, a növekedés többsége pedig az évtized elején következett be. Hozzátette: a 80 négyzetméter alatti lakások teszik ki az ország lakásállományának több mint a felét.

Közölte, a népszámlálás végleges adatairól köteteket is jelentet meg a KSH, az elsőben a településekre - egyebek mellett a nemzetiségekre, az egyházakra - vonatkozó adatok lesznek, a továbbiakban többek között a demográfia, a háztartások, az iskolázottság, valamint a fogyatékkal élők adatai szerepelnek majd, és külön figyelmet fordítanak a hajléktalanság kérdésére is.

Németh Zsolt kitért arra, 2007-től készítették elő a népszámlálást, három próba-adatfelvételt készítettek, és az internetes kitöltési módot is kipróbálták. Az előzetes adatok közlésének gyorsasága tekintetében az EU-tagállamok közül Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el - fűzte hozzá. Elmondta, a KSH három nagy közbeszerzési eljárást indított a népszámlálás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében.

Vukovich Gabriella, a KSH elnöke azt mondta, a népszámlálást az Egyesült Nemzetek Szervezetének ajánlása alapján és - először az ország történetében - az EU kötelező jogszabályait is figyelembe véve hajtották végre. Így nemzetközi összehasonlításra is alkalmas adatok keletkeznek - fűzte hozzá. A KSH elnöke rámutatott: a világ 181 országában befejeződött, további 47 országban pedig jelenleg is zajlik az összeírás, további 6-7 országban pedig anyagi vagy politikai okokból nem tartanak népszámlálást.

Emlékeztetett arra, hogy csaknem 40 ezer számlálóbiztos vett részt tavaly az összeírásban. Köszönetet mondott az internetes adatszolgáltatóknak, akiknek az adatai így közvetlenül bekerülhettek az adatbázisba, ami könnyebbség a KSH számára.

Virágh Eszter, a KSH népszámlálási szóvivője elmondta: a tavalyi, 15. magyarországi népszámláláson 4,5 millió háztartást kellett összeírniuk, melynek során az állampolgárok "fegyelmezett adatszolgáltató magatartást tanúsítottak".

Az összeírás során csak azokat vették figyelembe, akik életvitelszerűen Magyarországon éltek. Interjú formájában a lakosság 65 százaléka, interneten 19 százalék válaszolt a kérdésekre, a többiek saját maguk töltötték ki papíralapon a kérdőíveket. Budapesten a lakosság mintegy harmada élt az internet adta lehetőséggel, míg a sereghajtó e tekintetben Somogy és Nógrád megye, ahol ez az arány alig 10 százalék - jegyezte meg.

Virágh Eszter kiemelte: az előzetes eredményeket a címjegyzékből rögzített adatokból nyerték, a papír alapú kérdőívek ellenőrzése pedig a napokban fejeződik be. Májusban megkezdődik az adatbevitel, melynek során a papír kérdőívekből rögzítik az adatokat számítógépen, ezekhez adják az internetes adatokat.