Szerda este hozta nyilvánosságra a Semmelweis Egyetem honlapján Fluck Ákos különvéleményét (pdf), aki a Schmitt Pál kisdoktori disszertációját vizsgáló bizottság tagja volt. A Tényfeltáró Bizottság kedden nyilvánosságra hozott jelentése szerint a doktori eljárás hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. A testület megállapította azt is, hogy az egyetem követett el szakmai hibát, amikor a szövegazonosságokat nem tárta fel időben.

Fluck Ákos ügyvéd mindehhez egy 12 oldalas különvéleményt csatolt, amelyben ízekre szedte Schmitt Pál doktori disszertációját.

Schmitt Pált is meghallgatták

Mint írta, az opponensek önkéntes nyilatkozatai alapján azt állapította meg, hogy az egykori bírálók és bizottsági tagok számára kiemelt jelentőséggel bírt, hogy az egykori pályázó a Testnevelési Egyetemen kívánt egyetemi doktori fokozatot szerezni. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a jelentkezés és a doktori értekezés védése között mindössze egyetlen hónap telt el. Fluck szerint formai szabálytalanságra utal, hogy a témavázlat, a védésről szóló jegyzőkönyv, valamint a bíráló bizottság üléséről készült jegyzőkönyv nem volt fellelhető.

Fluck szerint mindenképpen eljárási hibára utal a dolgozatra általában jellemző szakszerűtlen forrásmegjelölés, illetve a hivatkozásokra történő szakszerű utalások hiánya.

Ugyanakkor az ügyvéd szerint ezekre a hibákra a bírálóknak, a témavezetőknek már a felkészülés idején az előopponensi véleményben nemcsak utalniuk kellett volna, hanem Schmitt Pált fel kellett volna szólítani ezek korrigálására. Igaz, Kertész István, a disszertáció egyik opponense éppen azt mondta a hvg.hu-nak, hogy nem készült előopponensi vélemény, mivel a disszertációt bekötve kapták kézhez.

A különvéleményből kiderült az is, hogy a Tényfeltáró Bizottságot, vagyis annak elnökét, Tóth Miklóst, aki időközben a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke lett, Schmitt a hivatalában fogadta, és elmondta, hogy a doktori esemény szabályszerűen zajlott. „Rögzítette, miszerint amennyiben az értekezés bármilyen formai hiányosságban szenvedett, úgy álláspontja szerint ennek tényére a témavezetőnek, valamint a bírálóknak nyomatékosan fel kellett volna hívniuk a figyelmét. Mivel ilyen jelzést nem kapott, jóhiszeműsége álláspontja szerint nem kérdőjelezhető meg" – áll a véleményben. A Schmitt-bizottság kedden publikált többségi véleménye ezzel egybehangzó következtetést vont le a vizsgálatból, miszerint „a Testnevelési Egyetem szakmai hibát vétett, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak”.

Fénymásolt is Schmitt

Fluck különvéleményében több oldalon keresztül sorolta, hogy Schmitt Pál doktori disszertációjának egyes oldalait forrásmegjelölés nélkül a bolgár Gerogiev vagy a német Heinemann műveiből vette át. Azaz a tényfeltáró munka során megállapították, hogy a 215 oldalas értekezés legalább 200 oldalon keresztül hol szó szerint, hol átfogalmazva, de lényegét tekintve szövegazonos fordítása a felhasznált irodalomként megjelölt forrásoknak. Sőt, kiderült az is, hogy az értekezés 2. számú diagramját lefénymásolta Georgiev művéből, illetve több helyen félrefordította a bolgár szerző művét. Ugyanakkor Heinemann tanulmányának fordítása sokkal szabatosabb, kiérleltebb, mint az értekezés többi része.

Különösen árulkodó, hogy Schmitt szövege utal a 10. táblázatra, miközben a disszertáció mindössze hét táblázatot tartalmaz. Az átvett passzus egyértelműen Georgiev munkájából került a dolgozatba, és a szerkesztői figyelmetlenség miatt maradt meg az eredeti számozás.

Fluck Ákos szerint mindezek alapján az egykori pályázó értekezése az egyetemi doktorátus megszerzésének feltételei közül "a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített, önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés, vagy a társadalom számára hasznos új és a gyakorlatban hasznosított alkotás" kritériumnak nem felelt meg.

Ezért szerinte javasolt megvizsgálni az egykori pályázó egyetemi doktori címe visszavonásának lehetőségét és módját, figyelembe véve közjogi méltóságával az Alaptörvény 12. cikkében foglaltak szerint együtt járó védettség adta korlátokat.

Az előzmények

A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.

Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először az egy héttel korábban megjelent, a plágiumgyanút felvető cikkünk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következtetéseit tartalmazza) a saját munkája.

A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. A fentieket figyelembe véve Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. A Testnevelési Főiskola jogutódja, a Semmelweis Egyetem több héttel a hvg.hu első cikke után döntött úgy, hogy vizsgálóbizottságot állít fel.

A témával kapcsolatos anyagaink itt olvashatók.