Fluck Ákosnak nincs információja arról, miért őt kérték fel a tényfeltáró bizottságba, Schmitt Pál kisdoktorijáról szóló különvéleményének nyilvánosságra hozatalával pedig azért várt, mert a munkát az egyetem számára végezte, és szerinte az egyetem kompetenciája volt elsődlegesen a különvélemény közzététele. Az ügyvéd az Indexnek adott interjújában elmondta, két napig gondolkodott azon, elvállalja-e a bizottságban való részvételre szóló felkérést.

"Arról hadd ne nyilatkozzam, hogy hányszor üléseztünk. Megítélésem szerint korrekt munka folyt, és magam is - azt gondolom -, hogy a legjobb tudásom szerint eleget tettem a felkérésnek" - mondta Fluck. "A bizottságnak már megszűnt a mandátuma. Arról, hogy a jelentés részletesen mit tartalmaz, nem szeretnék nyilatkozni. Annyit mindenesetre elmondhatok, hogy nagy terjedelmű iratanyag gyűlt össze."

Fluck azt mondta, azért érezte fontosnak egy különvélemény megfogalmazását, "mert a bizottság által elfogadott jelentés bizonyos részeivel nem értettem egyet, és ezt hangsúlyozni kívántam. Megjegyezném, hogy a különvélemény és a bizottsági jelentés egyébként számos helyen fedi egymást". Hozzátette, nem érzett semmilyen - így politikai nyomást - sem a bizottság munkájára akár a bizottságon belülről, akár kívülről.

Az, hogy Schmitt Pálnak le kell-e mondania, szerinte politikai kérdés, "én pedig jelen interjút egy szakmai kérdéskörbe tartozó munka kapcsán adtam. A magánvéleményem az ügyben természetesen megvan" - tette hozzá.

Fluck az Origónak is interjút adott. A beszélgetésben azt is firtatták, mit értett azon, hogy különvéleményében utalt az Alaptörvény 12. cikkében foglaltakra, azaz a Schmitt Pál közjogi méltóságával együtt járó védettség adta korlátokra. Az ügyvéd erre azt válaszolta, "a köztársasági elnök személye sérthetetlen, ez egyfajta jogi védettséget is jelent. A jogszabályi hivatkozás a következtetéseim utolsó bekezdésében foglalt eljárásrend vonatkozásában értelmezendő".

A Schmitt Pál plágiumügyével kapcsolatos cikkeink itt olvashatók.