A képviselő hangsúlyozta, a törvény arról híresült el, hogy annak alapján kapott kiemelt minősítést az a sukorói beruházás, amelyik miatt bűnvádi eljárás zajlik Gyurcsány Ferenc ellen. Hozzátette, hogy a törvényt 2006 tavaszán a Fidesz és az MSZP egyetértésével fogadták el, majd később leszavazták az LMP és a Jobbik indítványait, amelyek hatályon kívül helyezték volna a jogszabályt.

Schiffer András megjegyezte, hogy a hétfői voksolás során a kiemelt beruházási törvény módosító csomagjába "belecsempészték" egy, a közbeszerzési törvényre vonatkozó kiegészítést is. Ez pedig lehetővé teszi, hogy bizonyos ajánlatok esetében, nemzetbiztonsági érdekből, tíz évre, jogorvoslati lehetőség nélkül titkosítani lehessen a közbeszerzési pályázatokat - mondta a politikus. Az LMP-ben él a gyanú, hogy a Kossuth téren zajló munkálatokhoz is kapcsolódhatnak olyan közbeszerzések, amelyeket ezzel a módosítással akarnak eltitkolni a nyilvánosság elől - jelentette ki a képviselő.

Kitért arra is, hogy ezt követően, kedden a parlament elé került az örökségvédelmi törvény módosítása is, ami olyan rövidre szabja a régészeti feltárások idejét és annyira gyengíti a hatósági kontrollt, hogy az "udvari szállítókat" és a "narancsos oligarchákat" már a kulturális örökség védelme sem akadályozza a beruházások során.

Végül ide sorolta, hogy a földmérési és térképészeti törvényben pedig úgy akarják korlátozni az információszabadságot, hogy a közérdekű adatok megismerhetőségét az érdeklődő szakértelméhez kötve korlátozhatják. Egy olyan példával érzékeltette a változást, amelyik szerint az atomenergiáról szóló törvény előírhatja, hogy a paksi erőműről szóló információkat csak egy nukleáris mérnök igénybevételével ismerhetik meg a civil szervezetek.