A parlamenti államtitkár felidézte: az alapító dokumentumot az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Norvégia, Brazília, Indonézia, Mexikó, Fülöp-szigetek és a Dél-afrikai Köztársaság írta alá 2011. szeptember 20-án.

Rétvári Bence kifejtette: a program célja az átlátható, hatékony és ellenőrizhető kormányzat elérése, és a kabinetek részéről olyan kötelezettségvállalások kezdeményezése, amelyek a korrupció elleni fellépést elősegítik, a kormányzatok és a civil szféra együttműködésével.

Egy nemzetközi részvétellel működő szervezetről van szó, a felügyeletét egy a kormányok és civilszervezetekből álló bizottság látja el - magyarázta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Hozzátette: ahhoz, hogy egy ország részt vehessen a programban, magára nézve kötelezően el kell ismernie a nyilatkozatot, meg kell határoznia egy konkrét cselekvési tervet, amelyet ezelőtt széleskörű társadalmi vitára kell bocsátani.

Az akcióterv megvalósításáról később független jelentésnek kell készülnie - mutatott rá. Jelezte: Magyarország csatlakozását korábban már több szervezet - így a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International, a K-monitor, az Ökotárs, valamint az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület is - szorgalmazta a minisztériumnál.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kéréseket áttanulmányozta és a civil szervezetek vezetőivel történt egyeztetések után döntött a csatlakozás mellett. A parlamenti államtitkár emlékeztetett: a kormány nemrégiben elfogadta a korrupció megelőzési programot, és az annak végrehajtásához szükséges intézkedésekről is határozott.

Ez jelentős lépés a korrupció elleni küzdelemben, hiszen a rendszerváltás óta nem volt ilyen jellegű kormányzati szintű program. A fő cél, hogy az állam korrupcióval szembeni ellenálló képessége erősödjön, a közigazgatás, államigazgatás, a kormányzati szervek jó ellenálló képességűek legyenek a korrupcióval szemben - fogalmazott Rétvári Bence.

A program része hivatásetikai kódex kiadása a közigazgatási szervek munkatársai számára június 30-ig, emellett az alapvető etikai normák és a
korrupcióval szembeni értékek és ismeretek beépülnek a Nemzeti alaptantervbe, és a lakosság korrupcióellenes ismereteit is szeretnék tájékoztató programokkal, kampánnyal növelni.

A lakosság körében a korrupció felismerése igen magas szintű, öt emberből négy említi, mint létező problémát, és a kutatások szerint az emberek 63 százaléka véli úgy, hogy ma kapcsolatok és korrupció nélkül nem lehet előre jutni - jelezte az államtitkár, hozzátéve: ezt az arányt 50 százalékra szeretnék csökkenteni.

Az egyik legelterjedtebbnek az egészségügyi korrupció mellett a közbeszerzéseket tartják, a vállalkozások 57 százaléka állítja, hogy korrupció nélkül nincs közbeszerzés. Ezt az arányt szeretnék 45 százalékra leszorítani - közölte.